Új bejegyzés Frissítés

2007.10.15. 20:08

AVILAI SZENT TERÉZ                                       Főünnep, október 15.     Ki vagy te, szent Teréz? 1515. Avilában megszületik egy kislány. Egyike azoknak a hatalmas csillagoknak, amilyenek ebben a mi világunkban csak nagy ritkán teremnek. Egyike azoknak a prófétáknak is, akiket Isten azért támaszt, hogy világosságot hozzanak a nemzeteknek. Íme egy nő, aki rá nagyon jellemző stílusban beszámol arról, milyen az Istennel való élet, ha keressük őt! Teréz saját életét adja kezünkbe, de ezzel ugyanakkor megvilágítja a mi létünk célját és a hozzá vezető utat is. 1535. Teréz 20 éves. Elhatározza, hogy apja akarata ellenére apáca lesz. November 2-án hajnalban elhagyja a szülői házat és a Megtestesülésről nevezett kolostorba megy. Több mint 150 apáca él itt, akik viszonylagos szigorúsággal tartják a Kármel szabályzatát. Megkezdi noviciátusát, egy évre rá fogadalmat tesz. Betegség lesz rajta urrá, 3 éven át béna, és egészen haláláig többé-kevésbé állandóan beteg. Rálép a tökéletesség útjára. 1554. Teréz majd negyven éves. Buzgó, sőt példás apáca, mégis elégedetlen. Szeretne új Mária Magdolna lenni, meg is kapja ezt a kegyelmet egy Ecce Homo kép előtt, amely könnyekre fakasztja. Ettől kezdve valóban az Úr veszi kezébe az életét. Elhalmozza a belső ima kegyelmeivel, s Teréz úgy érzi, megfogta, megragadta őt Isten. 8 év telik el így a buzgó imádság és a lelki éjszakák évei. Ekkor készül az Önéletrajz, leghosszabb könyve. 1562. Elérkezett a termékeny munka ideje: megalapítja az avilai Szent József kolostort, amely a Kármel eredeti szabályzata szerint él. Itt A tökéletesség útjában átadja nővéreinek belső imája módszerét. Egészen addig tart ez az időszak, amíg a generális atya elő nem írja neki, hogy máshol is alapítson. 1567. Teréz Isten kóborló asszonya lesz, megkezdődik Az alapítások könyvében elmesélt kaland: több ezer kilométert jár be Kasztília, majd Andalúzia útjain, úgy, hogy  halálakor már 16 kármelita kolostort és 300 sarutlan kármelitát hagyhat  maga mögött. Mindez nem történt zökkenőmentesen. Élete utolsó szakaszát valóságos regénnyé teszik a kalandok, tárgyalások, összeütközések, üldöztetések, rágalmazások, a személyét és a megkezdett reformot érő fenyegetések. Mindez nem jelent akadályt sem a rendkívüli kegyelmeknek, sem a bőséges levelezésnek, sőt fő műve A belső várkastély megírásának sem, amelyet 1577-ben fejezett be. Még kevésbé akadályozzák a külső körülmények lelki életének fejlődését. A föld fölött lebegő s a kerub nyila alatt ájuldozó szent nem a végleges Teréz. 1572-ben az Úr tudatja vele, hogy immár igazi jegyese. Ettől kezdve állandó életközösségben van Urával - Mesterével, minden eddiginél inkább "Jézusról nevezett": Jézus és Teréz együtt munkálkodnak. Személyisége úgy bomlik ki minden területen - az érzelmek, az értelem és a tettek világában - mint a tüzijáték fénycsokrai. 1582. októbere, a burgosi alapítás végeztével a kimerült Teréz Alba de Tormesben tartózkodik. Aki mindörökre látni akarta Istent, hűséges maradt eredeti szándékához: Uram, itt az idő, hogy találkozzunk, október 15-én találkozik Kedvesével.                            "Semmi se nyugtalanítson,         Semmi ne rémítsen.  Minden elmúlik, Isten nem változik.         A türelem mindent elnyer. Aki Istent birtokolja, annak semmi sem hiányzik.         ISTEN  EGYEDÜL  ELÉG! Ezeket a sorokat a breviáriumában találták halála után. Javasolhatnánk-e jobbat a mai főünnepén, utolsó imaként vele együtt? Kis szent Teréznél is megtaláljuk a fenti híres versszak utolsó sorát - bár ez már egy fogalmazás része - .  Kis Szent Teréz arra tanít, hogy simuljunk bele Isten igényes, növekedésre biztató szeretetébe. 4 éves korában elveszíti édesanyját, majd nővére, később belép a Kármelbe, aki édesanyja helyett anyaként szerette őt. Teréz később megérti, hogy az Úr nem valakitől akarja megfosztani, hanem önmagát szeretné nekiajándékozni. A megtapasztalt veszteségek kimondatják vele Avilai Szent Teréz imáját: "Isten egymaga elég." Tehát lehet így is boldog, a hiányosságok ellenére, mert élete legfőbb örömét senki és semmi nem veheti el tőle. Aki életében sosem tapasztalta meg, hogy Isten egymaga elég, az sosem lesz teljesen boldog és szabad, mert veszteségeivel lesz elfoglalva, és nem fogja észrevenni Isten bátorító, növekedésre hívó, igényes szeretetét, mely nem kitolni akar vele, hanem arra tanítja, hogy ő legyen az egyetlen kincse és boldogságának forrása. Urunk, aki azt akarod, hogy szereteted, mint a tűz, az egész világot lángra lobbantsa, legyünk mi is Szent Teréziával a szeretet őrei. Júlia

2007.10.11. 16:00

FELHÍVOM kedves olvasóim figyelmét, hogy új rovat indult weblapomon! Ennek címe Kármelita HÍREK. Ebben szándékom szerint néhány olyan hírt fogok elérhetővé tenni, amely kármlita Családunk számára fontos. A forrás a Generális Ház honlapja lesz. Imádságos szeretettel a szerk.

2007.10.10. 16:44

Jézus Mária és Márta házában Lk. 10,38-42 Tegnap késő este olvastam Lk 10,38-42 evangélium sorait. Megragadott Mária - Márta története ... elgondolkodtam ... Nagyon késő volt... ma mégis írok: Mária Ige hallgatásáról - Márta szolgáló szeretetéről... Jézus, mint a tanító Mesterről! A házba térő Jézust kétféleképpen tisztelik meg: Mária ül lábánál, hallgatja szavát. Márta sürög-forog, tele gonddal az asztalterítés miatt. Jézust a szolgáló szeretet tetteivel és szavának hallgatásával tiszteljük meg: vagyis tevékeny és szemlélődő élettel. Márta nem képes megérteni, hogyan hallgathatja Mária tétlenül az Urat, mikor gondoskodni kell a vendég ellátásról. Az asztali szolgálat fontosabb neki az ige szolgálatánál, amely elsősorban és mindenekelőtt odafigyelés. Nem érti, hogy Jézus először adni akar és nem kapni, hogy az üdvösség hírdetésére küldték, s legjobban azzal szolgálunk neki, ha hallgatjuk és megtesszük üdvözítő szavait. Kicsit szemrehányóan beszél Jézussal, és azt akarja, hogy Mária az ige hallgatása helyett az asztalról gondoskodjék. Túlságosan nagyra becsüli saját szolgálatát, s lebecsüli Jézus szavának hallgatását. Többre értékeli a tetteket a hallásnál. "Márta, Márta, " az Úr részvétből, gondból és szeretetből fakadó megszólítása... a szorgoskodás nyugtalanság, gond... elfut a döntő tényező mellett. Isten igéje nem hozhat gyümölcsöt, ha nyugtalan gond foglalja le hallgatóját! Jézus nem azt mondja Mártának, hogy csak egyfajta, kevesebb ételt kellett volna felszolgálnia, vagy akár semmit sem készített volna... de Jézus hírdette ige, ez az első hely... Az igén fordul az üdvösség, az örök élet elvesztése vagy elnyerése... Jézus boldognak mondja azokat, akik Isten szavát hallgatják és követik. Az asztali szolgálat és a felebaráti szeretet művei nagyok, hiszen Krisztus szava szerint mindez a szolgálat neki történik! Szent Terézia 7BV 4. fejezetében is lelkünkre köti a hit és a szolgáló szeretet fontosságát. "Máriának és Mártának mindig együtt kell lenniük, mert csak így fogadhatják és láthatják állandó vendégül az Urat"! Jézust a szolgáló szeretet tetteivel és szavának hallgatásával tiszteljük meg. Odafigyelés, hisz Jézus először adni akar. Nekünk is szól a megszólítás: hallgassuk Mesterünk szavát, lábánál ülve mint Mária és Mártához hasonlóan hajtsuk végre, amit a mindennapi élet megkíván tőlünk! Júlia

2007.10.08. 13:05

Juhász GYula A fekete Mária   Ősi templom árnyas szögletében Századoknak füstje és pora Lassan lepte be s ő mély sötéten Néz jövőbe hét tőrrel szivében: Magyarok Asszonya. Háború és béke váltakoztak És jött és ment nemzetek sora, Nyarak búzát, telek havat hoztak, Ő csak nézett, a Fiát karolva: Magyarok Asszonya. Hű zarándok messze, messze tájról, A lábain országút pora, Vigaszt várva hozzájött s a távol Múltakból gyászt s jó reményt világol Magyarok Asszonya. S jöttem én is, e szomorú öltő Bús magyarja, hű zarándoka, Mit adhatnék, csüggedt, árva költő: E dalt hozom, mint könnyét a felhő, Te feketén is vigaszt derengő Magyarok Asszonya!

2007.10.07. 13:38

Rózsafűzér Királynője                                    Október 7. Hermann József, Rajna-vidéki premontrei misztikus a RÓZSA nevet adta Szűz Máriának. Folytatta az elődök hagyományát, hogy az öröm és szeretet szimbólumával, rózsakoszorúval diszítette Mária szobrát, közben Gábor angyal AVE-ját ismételte. Az angyali üdvözlethez a XI. század óta hozzáfűzték Erzsébet köszöntését is. Mivel a laikus testvérek nem tudták latinul imádkozni a 150 zsoltárt, ők a zsoltárok helyett 150-szer ismételték az AVE-t. Hogy el ne vétsék az Üdvözlégyek számát, tízesével magvakat pergettek le ujjukon, vagy kötélre kötött  csomókon "olvasták" az Üdvözlégyeket. A Domonkos templom Rózsafűzér Királynőjének búcsúnapján, szentségimádáson voltam. Szent Domonkos fiainak nagy érdeme a szentolvasó imádkozásának az elterjesztése. Ez az imatípus, mely váltakozott a Krisztus és Mária hittitkairól való prédikációval. Mária közelében imádkozni kell. Imádkozott az angyal, Erzsébet, az agg Simeon, Anna prófétaasszony. Vele együtt imádkoztak az apostolok, a jeruzsálemi egyházközség. Mikor pedig eltávozott, már maga az ókereszténység az ő imáját kérte. Hívek, egyháztanítók, hitvallók, szent püspökök, doktorok imádkoztak hozzá. A legmélyebb lelkek, írók és költők gyönyörű imádságokat írtak tiszteletére. A nagy szívek gondolatvilága lényegében mind benne van ebben a legszebb Mária-imádságban: melyre Isten, a Szentírás, az Egyház tanított meg bennünket.  A rózsafűzér imádság az egyházi évnek könnyen érthető, mindig kéznél lévő összefoglalása: a karácsony, a szenvedéstörténet és húsvét, majd pünkösd és a lelkek végső megdicsőülése borul fölénk. Az egyszerü ember "bibliája", de a lángész sem tudja egy életen át kimeríteni a 15 kép alaki szépségét, tartalmi gazdagságát. Szó sem lehet arról, hogy egyhangú, untató imádság! De Máriának sem az! Az Édesanyának nem unalmas, ha gyermeke különböző formában százszor és ezerszer ismétli: édesanyám, édesanyám! Tudnánk-e bensőségesebben szemlélni Jézus misztériumait, mint így, mikor Jézus Anyjának, Szűz Máriának lelkével elmélkedünk róluk? Mivel ilyen szép a szentolvasó imádsága, gondunk legyen arra, hogy ne imádkozzuk egyhangú gépiességgel. Ne legyen lelketlen hadarás, mintha automaták volnánk. Hogy elkerüljük a gépiességet, lassú, nyugodt ritmust kell felvennünk. Ugyancsak segít bennünket imádságunk végzésében, ha minden tized előtt röviden elmélkedünk a titokról. Igy valóban kiaknázhatjuk ennek az imádságnak minden gazdagságát! Legyen a Szentolvasó fegyverünk minden órában! Vegyük használatba ezt a fegyvert, mikor egy boldog órában együtt vagyunk szeretteinkkel, mikor érezzük, hogy Isten közöttünk van a testvéri egységben és szeretetben. Használjuk akkor is, mikor egyedül vagyunk ... vegyük elő akkor is, mikor munkánknak egy szünetében úgy érezzük, hogy fejünk már semmit sem fog fel... felüdíti az imádság! Imádkozhatjuk akkor is, mikor az utcán ballagunk, vagy háziasszonyként konyhai teendőket végzünk... Használjuk akkor is, amikor betegen már nem megy az olvasás, mikor kezünk már nem bírja el a könyvet, mikor szemünk már fáradt... Így dícsérjük majd egész életünkben Máriát, Édesanyánkat, és vele együtt dicsőítjük az Ő méhének áldott gyümülcsét Jézust! Júlia

2007.10.05. 12:53

Szabó Lôrinc: A szelíd tanítvány Szebbek a szép tavaszi napoknál is, de szavaid, barátom, hidegek, mint a vas, és még az éjszakánál is ijesztőbbek. Minden este megáldalak álmaimban, te nem is tudsz róla. Nem is tudod, mennyire szeretem okos szemeidet. Azt szeretem benned, amit nem akarsz nekem adni, a magányodat szeretem és lelked kételyeit, mert örök szomorúság borzong benned, mikor a Megismerhetetlen ajtait nyitogatod előttem. Régóta enyém vagy. A Hegyen is te beszéltél velem? Sokáig elvesztettelek, azért csábított a kentaurok és pogány nők hívása. Itt maradok veled. Hallak. Rád figyelek, de még szégyenkezve és kissé tartózkodóan, mint a virág, mely a februári nap simogatására nem mer egészen kinyílni.

2007.10.03. 16:18

Könyörülj rajtam! Megszólítottál, Istenem, de nem hallgattam rád. Útnak indítottál, de állva maradtam. Azt kérted, forduljak vissza, de a magam útját jártam. Azt mondtad, rád bízhatom magam, de csak önmagamban hittem. Könyörülj rajtam! Megérintettél, Istenem, de én elhúzódtam tőled. Nevemen szólítottál, de én nem válaszoltam. Társakat akartál mellém adni, de én elszakadtam tőlük. Azt mondtad, te vagy az út, de én nem indultam el rajtad. Könyörülj rajtam! Próbára tettél Istenem, de ijedtemben sem menekültem hozzád. Kínok kötelékével vettél körül, De megbéklyózva is dacoltam veled. Betegségekkel figyelmeztettél, de nem törődtem a jelzésekkel. Azt mondtad nincs már sok időm, de én nem szálltam magamba. Könyörülj rajtam! Türelmes voltál, Istenem, és egyszer csak megadtam magam. Csendben megálltál mellettem, és nekem sem kellett szólnom. Jóságodat mint subát rám terítetted, és nem vacogtam többé. Azt mondtad: fiam, szeretlek, és akkor felfogtam végre: Megkönyörültél rajtam.   Köszönöm Uram. Adri

2007.10.02. 01:10

Kis Szent Teréz  /1873-1897/  "Az ima a szívnek egy lendülete, egy egyszerű, ég felé vetett pillantás" - olvashatjuk Kis Szent Teréz szavait. Imám meghallgatásra talált ... Cris Atya aktivitásba lendült! Te-deum! 2007. szeptember 21-23-ig lelkigyakorlaton voltam. Ez az időszak egybeesett Kis Szent Teréz ereklyéjének Magyarország-i látogatásával. A lelkigyakorlat zárásaként Kis Szent Teréz szentképet húztunk, az enyém a következő írással: "Miután Jézus felment a mennybe, csak azokon a nyomokon követhetem, amelyeket ő hátra hagyott, de hogy világítanak, hogy illatoznak ezek a nyomok! Nem kell mást tennem, mint az evangéliumba pillantani, máris szívom magamba Jézus életének az illatát és tudom, hogy merre fussak." Ez az evangéliumi kincs mindenkié. Teréz egész életével ezt bizonyítja a leghétköznapibb eseményekben. Minden pillanat kinccsé válhat, ha benne felénk hajol a szeretet. A Szentlélek érintése Teréz lelkében új sebet nyit meg, mely a communio, a közösségvállalás felé tárja ki, s ráoltja az Úr Jézus megnyílt szívére. Így válik Teréz szíve is az Atya és az emberek közötti érintkezés helyévé. "Jézus a lelkek halászát alakította ki bennem, nagy vágyat éreztem, hogy a bűnösök megtérésén dolgozzam... Egyszóval éreztem, hogy szívembe hatol a szeretet, annak a szüksége, hogy elfelejtsem önmagam, azért, hogy örömet szerezzek s ettől fogva boldog voltam!" /Önéletrajz "A" kézirat 117./ 1897. június 7-én, két nappal azelőtt, hogy közeli halála bizonyosság válik számára, Terézről még egy utolsó fényképet készítenek a kolostor kerjében. A 24 éves arc ötvennek tűnik. Szervezetét már hónapok óta roncsolja a betegség, a lelkét pedig - egészen halála napjáig - körülfogja a több mint egy éve ráhullott éjszaka. Teréz minden erejét összeszedve térdel, kezében két képet tart: a Gyermek Jézusét és a Szent Arcét. Szinte testamentumként emeli felénk, ránk hagyott üzenete összegzéséül: "Ő csak szeretet, csak irgalom." Vasárnap, Keszthelyen, Kis Szent Teréz búcsú ünnepén a 10 órai szentmise előtt felhangzott az ifjúság éneklésében a refrém: "Anyámnak az Egyháznak  szívében, szeretet leszek!" ... így minden leszek! Megtaláltam a helyemet, és ezt a helyet Te adtad nekem, Istenem! /"B" kézirat 229/ A mai /okt.1./ napi evangélium záró imádságát hadd idézzem: "Hálát adok neked, Istenem, minden kegyelmedért, amelyet adtál nekem, különösen a szenvedésekért, melyeket megtisztításomra küldtél. Földi zarándokutam végén remélem, hogy örülni fogok neked az égben; de nem az a szándékom, hogy érdemeket gyűjtsek, hanem irántad való szeretetből akarok tenni mindent, hogy neked kedved teljék benne, hogy neked örömet szerezzek, és lelkeket mentsek, akik örökre szeretnek majd téged! Hogy az egész életem a szeretet ténye legyen, irgalmas szeretetednek ajánlom föl magamat. Engedd, hogy a szeretet áldozata legyek, emésszen föl ez a szeretet egészen, míg örök egyesülésben bele nem olvadok a te szeretetedbe, ó végtelen Irgalmasság!" Lisieux-i szent Teréz! A lelki gyermekség kis útja az igazság és a bátorság útja. Ha ezen haladunk - futva, görnyedezve, botorkálva, mindegy - Isten igazi arcával találkozhatunk. Júlia

2007.10.01. 17:22

Ez egy vers a mai Napról naprához kiegészítésnek. Avilában született mikor iott tanultam. A címe: Ámen - Úgy van, hiszem.   Végtelen kicsi az ember Isten előtt, de e mögött a szeretet őrült valósága álmodik fényből szőtt édes éjszakát hol az apró lény naggyá lesz, tény s a hatalmas picivé. hol fájdalom édes íze sebzi a szívet s hasít bejáratot s belépve fordít ki s borít fel mindent, hogy semmi  sem marad az énből mi ne volna Ő. Ámen

2007.09.09. 17:13

Komoly dolog tanítványnak lenni!                                  Lk. 14, 25-33. Aki Isten országába akar jutni, követnie kell Jézus hívását. A követés legradikálisabb formájának feltételei: lemondás a család meghittségéről és készség az élet odaadására /25-27/ józan mérlegelés és vizsgálódás: elhatározzuk-e magunkat ilyen föltétlen követésre? /28-32/ megválás minden tulajdontól /33/. Csak így lehet valaki igazán tanítvány, élhet Jézus iránti teljes odaadásban és felelhet meg az ezzel együtt járó felelősségnek! A tanítvány lemondása /14, 25-27/ Mit jelent Jézussal vándorolni? A nép tudomást szerzett Jézusról, megy utána, hallgatja szavát. Mit jelent Jézus követése? A Jézushoz való csatlakozás elengedhetetlen föltétele annak, hogy elérjük a legnagyobb értéket, Isten országát. Jézust minden másnak fölébe kell helyezni, és minden más kapcsolatot föl kell oldani, minden más csak árnyék! Csak Jézusban van az üdvösség! Jézus Jeruzsálembe tart, ahol a megdicsőülés várja, de szenvedés és halálon át! Aki követni akarja, el kell szánnia magát - mint Ő - hogy hordozza a keresztet! - azt hordozva elveszíti életét ... Ha elszántam magamat Jézus követésére, akkor készen kell állnom a kereszthordozásra! Lehet, hogy egész lényem tiltakozik ez ellen, de ki kell mondanom az IGENT! Megfontolt elhatározás /14, 28-32/ Tornyot építeni? Több emeletes házat? Háboru ... leülni, számot vetni, költségvetést... aki nagyra vállalkozik... előbb mérlegeljünk, aztán vállalkozzunk... Nagy vállalkozás Jézus tanítványának lenni... Aki hajlandóságot érez, hogy kövesse a Mestert és tanítványa legyen, meg kell fontolni: meg van-e bennem a komoly elszánt akarat és kitartó erő? Mert csak így lehet nemcsak odaszegődni Jézushoz, hanem csakugyan tanítványának lenni és annak is maradni! Az apostolok feladata az építés és küzdelem... mind a kettő határozottságot, megfontolást, teljes odaadást kíván! Ki alkalmas tanítványnak? 14, 33-35 Jézus azt kívánja, hogy minden másra való tekintet nélkül döntsek mellette! - minden mást alá kell rendelni ennek a célnak! Gondolkodás, igyekezet egyedüli tárgya csak Isten országának ügye lehet! Kis Szent Teréz ereklyéje Magyarországon missziózik! A honlapján, a "Képgalériában" rácsodálkozhatunk arra a szeretetre, amely itt is körülveszi. A különböző helyszínek képei... A mai evangéliumhoz kapcsolódva mit üzenhet nekünk a meghívott és az Úr követésére igent mondott tanítványainak? "A szeretet mindenre képes! Még a legnehezebb dolgok sem tünnek számára nehéznek! A legjobb amit nekünk adhat /az Úr/ az a szenvedés, amit csak választott barátainak ad!" /Kis Szt Teréz/           Júlia

2007.09.08. 15:38

Szűz Mária születésnapján imádkozzunk együtt az Egyház ősi énekével: Áldott szép Úrnőnk a mennyben, rólad angyalok ajka zengjen: áldott gyökér, égi ajtó, földnek drága napfényt adó! Örülj, szép Szűz, dicső ékes, nincsen más ily tiszta fényes; szép vagy, az Úr legyen véled, Krisztust értünk imáddal kérleld!

2007.08.31. 23:09

Íme, jön a Vőlegény!Menjetek eléje!         Mt 25, 1-13.  Hosszú hallgatás ... augusztus hónap utolsó napja... szabadság alatt olvasásra is futott időmből. A mai nap evangéliuma elém állította Árpádházi szent Erzsébet alakját, a szeretet szentjét, aki korán elénekelte hattyúdalát... készen állt a menyegzőre! Amikor a szentek életrajzát olvasom, előttem állnak, mint idősebb testvéreim, és vezetnek Krisztushoz. Ők a keresztény létet testesítik meg, a legjobb tanítómesterei az Istennel való érintkezésnek és közvetlenül vezetnek minket az égő csipkebokor elé. Az életszentség kalandja feltételezi a belső küzdelmeket. Erzsébet életében sem hiányoztak a könnyek, a fájdalmak, ám ezek titokzatos változáson mentek keresztül. A bensőséges vágyát súlyos szenvedéseken keresztül valósította meg, amelynek végén felhajnalodott a Húsvét! Erzsébet tudatosan el akarta rejteni az emberek kiváncsi tekintete elől életmódját. Gyakran készakarva másnak mutatkozott, mint ahogyan belsőleg érezte. Távol állt tőle mindennemű képmutatás. Erzsébet kifejezett érzéke volt a titok, a fátyol, a hallgatás iránt, ami egyike az életszentségre való felemelkedés előfeltételeinek. Az elrejtettbe is belelátó mennyei Atya csak azt fogja megjutalmazni, ami jót az ember látatlanul cselekszik. Erzsébet egyszerre volt tevékeny és szemlélődő, mindkettőt együtt az Isten jelenlétének élménye közvetítette számára. Ennek köszönhette, hogy minden emberi elhagyatottság ellenére sohasem érezte magát teljesen egyedül. Amikor gyermekeitől megvált ... nagy és súlyos áldozat volt ez részére. Meghozta azt a legkevésbé anyának való áldozatot, amely egy anyától megkövetelhető, s éppen ezáltal emelkedett a testitől a lelki anyaságra, amely átfogott minden gyermeket, aki rászorul anyai melegére! Ez az áldozata ahhoz az áldozathoz volt fogható, amelyet Ábrahámtól kívántak Mória hegyén, ahol el kellett hagynia a földi értelmet és csupán a hitét vihette magával. Ezzel tanúsította készségét arra, hogy visszaadja Istennek azt is, ami a legkedvesebb neki! A Szentírás felszólít bennünket a szentségre! Tanítani és élni lehet, benne van egész személyes életalakításunk! De egyedül az a fontos, hogy az ember betölti-e a rábízott küldetést! "Virrasszatok tehát, mert nem ismeritek sem a napot, sem az órát! /Mt 25, 13./  Júlia

2007.08.18. 12:04

Jézusnak voltak őrzői, akik féltették, hogy a gyermekek kimerítik. "Ne akadályozzátok" mondta, "hadd jöjjenek". Hadd jöjjek én is, Uram. Imádkozz felettem is. a.

2007.08.17. 17:38

A házasság felbonthatatlan                                  Mt 19, 3-12 2007. július 14-i esküvő képei tárulnak elém, de szinte filmszerüen peregnek lelki szemeim előtt a Kánai menyegző képei is. Ünneplő család... családalapítás meghittsége... A vallásos emberektől, a katolikus hívektől a világ valami többletet kíván. Az átlagemberek mindössze nagyobb  becsületességet, jellemet, rendezettebb életkörülményt várnak. A legtöbb ember egyéni élete egyszerű megoldásának tekinti házasságát. Úgy véli, senkinek sincs köze elhatározásához és az általa választott életirány betöltésének mozzanatához. A házasság olyan tökéletességet követel hordozóitól, amely egyedül méltó az emberhez. Ebben ugyanis az egyének összértéke teljesül ki, az erények a lehető legszebben kell, hogy bontakozzanak. Nemcsak a természetes, hanem a természetfeletti élet gazdagsága jár a jól rendezett házasságok nyomán. A házastársak kötelesek házaséletüket tökéletessé tenni, azt minél teljesebben Isten akaratához mérni. Mindenképpen meg kell szüntetni azt a sok viszályt, meg nem értést, ami aláássa a házastársak, gyermekeik, Istennek tervét, akaratát, elképzelését. Naponta újból helyt kell állnia ... önzetlen, szeretetteljes odaadás... Isten kegyelme, szeretete kíséri így őket! Isten az Ószövetségben a zsidók szívének keménysége miatt eltürte a házasság felbontását. Jézus ezzel szemben a házasság felbonthatatlanságát hírdeti: hiába adnak válólevelet, elvesztette érvényét; a házasság továbbra is fennáll! A házasság felbonthatatlansága Istennek és népének végső, boldog egyesülését is jelenti. Amikor Isten ..."félrevon egynéhányat azok közül a függönyök és fátyolok közül, amelyek annak szemei előtt vannak, hogy láthassa Őt úgy, amint van..." /Keresztes Szent János ÉSz IV/7/ vezet el már itt a földön is az Istennel való egyesüléshez. Uram! Add, hogy kegyelmeddel, szereteteddel majd a végső találkozásra, a boldog színelátásra is eljuthassunk!  Júlia

2007.08.17. 10:57

sokan kétségbeesnek szavaidon, Uram, akik szeretnek. A tanítványok annyira megerőltetőnek tartják házasságeszményed, hogy úgy gondolják, biztosabb nem megházasodni. De Te a szeretetközösségről beszéltél, ami biztonságot nyújt az egyoldalú válással szemben - a férj elbocsáthatta a feleségét, de a feleség? Imádkozom azokért a barátaimért, akiknek házassága bonyodalmakkal terhelt, miközben szavaidat emésztgetem. Tartsd elevenen a szeretetet szívükben - és az enyémben is.     a.

2007.08.16. 15:35

"A megtalált és kibontott ajándék"                                        /Napról napra menüben, aug. 13./ "Bocsássunk meg egymásnak, ahogyan Isten is megbocsát nekünk" Mt 18, 21-19,1... megbocsátás... Az olaszországi Velencében a Szent Pál plébániatemplomban a főhajót záró nagy szentély hívja magára a figyelmet. Itt látható: G.B. Tiepolo Via Crucis - kálvária - sorozata. Színeiben, festői hatásával megragadó, megrendítő élmény! Jézus első szava a keresztfán: "Atyám! Bocsáss meg nekik"... nekem... nekünk... Jézus imádkozik ellenségeiért és kínzóiért... Kín és igazságtalanság nem térítheti el a szeretettől. Vereségében győztes marad, amit tanított, azt éli is. Ellenségszeretetet hírdetett, most imádkozik ellenségeiért úgy, ahogyan másoktól kívánta. Jézus imájával árulói és gyilkosai ügyvédjévé és főpapjává lesz. Könyörög Atyjához... mentegeti kinzóit és a mögöttük álló ellenségei eljárását. Nem tagadja vétküket... akkor értelmetlen lenne közbenjárása. A per  megmutatta, hogy ellenfelei nem riadtak vissza hazugságtól, gyülőlettől, bíróra gyakorolt nyomástól, csakhogy célt érjenek! Jézus megbocsát, menteget, bocsánatért imádkozik! Példát ad nekem...nekünk...A Család, munkahely, környezet meg nem értései...a gyülőlet, az irigység, amely az ember és a teremtmények történelmébe behatolt, egyedül a mérhetetlen szeretet által győzhető le és múlható felül. Ezt a szeretetet Jézus parancsként hagyta meg nekünk, úgy is, mint lelki helytállást a meg nem értésekkel... megbántásokkal szemben. "Ha a világ gyülől titeket, tudjátok meg, engem előbb gyülőlt nálatok." /Jn 15,18./ Kereszt, megbocsátás nélkül, nincs feltámadás! Uram, ölelj magadhoz és változtass meg engem a szeretet, a megbocsátás által, mely maga az ajándék!   Júlia

2007.08.16. 08:51

Megbocsátás!!! Féljünk önmagunktól. Tévhiteink a tolvajok, bűneink a gyilkosok. A nagy veszélyek a bensőnkben vannak. Nem fontos az ami a fejünket vagy az erszényünket fenyegeti. Törődjünk csak azzal, ami a lelkünket fenyegeti.”     Victor Hugo adri

2007.08.15. 10:35

Óh dicsőséges, óh ékességes, Csillag fényességes ... Szűz Mária mennybevétele Velencében a Santa Maria Gloriosa dei Frari templomban látható Tiziano remekműve: az Assunta, Mária mennybevitele, a szentély világhírű képe. Csodásan aranyló, bíborló színekben fürdik. Nézzük: a kitárt karú mennyei Atyát és a feléje emelkedő Szűzanyát. Soha asszonyalak nem volt átszellemültebb és megdicsőülten szebb, mint ez az égbe ragadott Mária. Most leplezetlenül bontakozott ki előtte Istenének szépsége, kiben Atyját, Jegyesét és tulajdon Fiát szemlélte! Most újból, de istenségének rejtettsége nélkül, viszontláthatta Fiát. A teljes Szentháromság hajolt le hozzá, hogy leemelje róla a föld és anyag törvényszerűségét és a megdicsőülés fényruhájába öltöztesse föl. A lélek legszebb lelki elmerülései közé tartozik, amikor Mária ünnepének méységébe merülhet. A legnagyobb boldogságunk az, hogy ez a páratlan méltóságú királynő és istenanya nem zárkózik a félelmetes tisztelet és fölség megközelíthetetlen csarnokaiba, hanem az ő felmagasztalását egyenesen bajba jutott népének, a bánösöknek és rászorulóknak megmentésére használja. Itt maradt közöttünk, hogy az örökkévalóság felé zarándoklóknak Anyja, lelki életünk Anyja lehessen! Ó Anyánk! Érezzük, mennyire fontos lelki életünkben, hogy rád találjunk, szívedre boruljunk! Bűneink ellenére is kész vagy palástod alá vonni bennünket, csak ne meneküljünk előled, anyai intelmeidet komolyan szívleljük meg! De nem elég, hogy szeressünk, hanem Káná-ban elhangzott tanításoddal együtt fogadjunk el téged: "Amit Fiam mond, azt cselekedjétek!" /Jn 2,5./ Napjainkban nem is tudunk másképp Máriára gondolni, mint hogy a mennyből szinte egészen belép közénk. Magától értetődő, természetes mozdulattal, ahogyan az anya együtt érzéssel és együtt aggódással veszélybe került gyermekei megmentésére siet! Az Úr Jézus Szent János evangélista személyén keresztül a Szent Szűzet mindnyájunk példaképéül állította oda szavaival: "Íme a te anyád" Jn. 19,27. Mária mindig Jézushoz vezet. Ha őt választom vezetőmnek, csak Krisztusnál köthetek ki! Mária legyen lelkiségével Nap, Csillag életünkben, de nemcsak az otthon falain belül. Adnunk kell szívünkből mások felé önzetlenül: fényt, sugárzást, szeretetet!      Júlia

2007.08.15. 10:32

Kiss József: Madonna Hord mindenikünk szívében egy képet, Egy nőről, ki minden nőnél fehérebb. Egy földi asszonyt, ki bár nincsen szárnya, De makulátlan, foltja sincs, se árnya. Ki tűrve tűr és nincsen egy jaja, Kinek a neved végső sóhaja. - Az, akit én szívemben őrizek, Tanúja magam, hogy élt, létezett: Orvúl a lelkét lopta belém S e lélek szenved s szenvedek én, Elkárhozva földön, el - az égben, Egy bolyongó átok a mindenségben; Áldom a szívet, mely világra hozott, Engem - az élő kárhozatot. Zsidó asszony volt az édesanyám, Máriának hívták e földi tanyán. Én a fia vagyok, szegény útvesztett, És roskadozva hordom a keresztet... Köszönjük hogy van édesanyánk!!!!!             adri

2007.08.14. 22:50

mennyire nem értették meg a mennyek országát: ‘Ki a nagyobb - híresebb, ki az úr?' Szeretem a válaszod, ‘Hacsak meg nem változtok ... és olyanok nem lesztek, mint egy gyermek'. Nem kell arra várni, hogy megszólítsanak, hogy én kerüljek a középpontba; hanem egyszerűen élvezni kell az életet, ártatlanul, ízlelve frissességét. Segíts, Uram, hogy így változzak. köszönöm Uram hogy ennyire szeretsz!!!         adri

[Friss hozzászólások] [41-22] [21-2] [1-1]