Ezek nem az én fordításaim. Szegeden Ördögh Éva OCDS nővérünk készítette.

EDITH STEIN

IMÁDSÁGOK ÉS VERSEK

(nyersfordítás)

(Fordításváltozatok -ben)

IMÁDSÁG A SZŰZANYÁHOZ

Drága, szeretett Anyám,

Az Úr reád bízta az ország titkait.

Neked adta át a Misztikus Testet.

A tekinteted átölel minden időket.

Te ismered a Misztikus Test minden tagját és kötelességeit.

Te ismered a Misztikus Test minden tagját

és azt is, hogy mi a kötelessége.

Te vagy, aki vezeted őt.

 

Köszönöm neked, hogy még azelőtt hívtál,

hogy tudtam volna, a meghívás tőled jön.

Mit akarsz tenni velem? Nem tudom.

Mit akarsz csinálni belőlem? Nem tudom.

Mi a terved velem? Nem tudom.

De nagy és meg nem érdemelt kegyelemnek tartom,

hogy kiválasztottál, hogy az eszközöd legyek.

 

Engedelmes eszközként szeretnék belesimulni a kezedbe.

Bízom benned: tedd hasznossá ezt a tökéletlen eszközt.

jöjj és tedd hasznossá...

te légy, aki hasznossá teszed...

 

KARÁCSONY ÉJJEL (1936. dec. 24)

 

Uram és Istenem,

te olyan utat készítettél nekem, amely

olyan utat szántál...

hosszú és sötét,

köves és kemény.

Gyakran már-már úgy tűnik, elhagy az erőm,

csaknem elvesztettem a reményt, hogy felragyog a fény.

Mégis, mikor a szívem kővé vált a legmélyebb fájdalomban,

akkor feltámadt nekem egy édes, fényességes csillag.

Hűségesen vezetett - és én követtem őt,

előbb tétován, majd egyre bátrabban.

Így végül a templom kapujában találtam magam.

Az megnyílt - és én bebocsátást kértem.

én kértem, hogy beléphessek.

Szolgád szájából a te áldásod köszöntött.

Papod száján üdvözölt a te áldásod.

Bensőmben egymás után gyúlnak ki a csillagok.

Bensőmben egymás után sorakoznak a csillagok.

Vér vörös csillagai mutatják nekem az utat feléd.

Vércseppek vörös csillagai...

Ezek várják a te karácsony éjjeledet.

Valóban, a te jóságod felragyogtatja nekem őket a feléd vezető úton.

 

Ők vezetnek engem mindig előre.

A titkot, mit szívem mélyére kellett rejtenem,

most hangosan kimondhatom:

Hiszek - megvallom!

 

A lépcsőn álló pap az oltárhoz vezet:

meghajtom homlokom -

A szentelt víz rácsorog a fejemre.

...lecsorog a fejemen.

 

Lehetséges, Uram, hogy újra szülessen

az, aki már túlhaladt az élete felén?

Te megmondtad, s nekem valóság lett.

Egy hosszú, bűnnel és szenvedéssel terhes élet

hagyott el engem.

Őszintén fogadom a fehér köpenyt,

mit a vállamra terítenek,

mint a tisztaság fényességes képét!

Kezemben tartom a gyertyát.

A lángja azt hirdeti,

hogy bennem a te szent életed ég.

A szívem most jászollá vált,

amely a tiédet várja.

amely a te szívedet várja.

Nem sokáig.

Mária, aki a te anyád és az enyém is,

adta nekem a nevét.

Éjfélkor a szívemre helyezi

épp akkor született gyermekét.

újszülött gyermekét

Óh, nincs oly emberi szív, amely megérthetné,

amit te azoknak készítesz, akik szeretnek téged.

Most az enyém vagy és nem hagylak el soha többé.

Bárhová vezessen életem útja,

te mellettem vagy:

semmi sem választhat el többé a te szerelmedtől.

KÉT VERS MÁRIÁHOZ

I. 1939.

Óh magasságos Anyám, kinek ruhája

kegyelemmel teli nap ragyogása,

alattad a halandó dolgok homályos holdfénye,

fejeden csillagokból szőtt korona.

 

Még nem jött el az örök békesség,

a föld még vad viharok martaléka,

még fenyeget, hogy a pokoli sárkány elpusztítja

felfalja

a gyermeket, akit drága méhed épp most szült a kegyelmi élet

fényére.

 

Te menedékhelyet készítettél a tieidnek:

távol a világtól, a sivatag magányában,

ahova nem hatol be a bűn lángja

ahova nem férkőzik...

ott őrzöd őket csendesen.

a csendben.

 

Ott táplálod őket az élet kenyerével,

amely az örök életet adja,

és Isten szavának dús étkével.

 

Te megtanítod nekik, hogy felemeljék tekintetüket az Örökkévaló arcára,

és felüdíted őket a Lélek italával,

amely friss és lángoló,

józanná tesz és megrészegít.

 

Te felöltözteted őket az üdvösség ruhájába,

ez teszi, hogy sértetlenül mennek át vízen és tüzön,

és a te anyai kezed vezeti őket az örök célhoz.

II. 1941. nov. 24.

(G. Lemmels püspök fogadalomtételére)

 

 

Óh Szűzanyám, a Kármel tetején

kis felhő képében jelentél meg,

hogy hirdesd az annyira várt kegyelmi áradást,

Szeplőtelen tisztaság.

 

Erre a szent hegyre ma bevezetett engem

a kármeliták tiszteletre méltó szent atyja,

mint kistestvérem eléd helyezett engem,

jósággal teli anya.

 

És: "Ime" - mondja -, "a te fiad, ó anyám!"

fogadd el a fogadalmát, aki teli van szeretettel iránta,

iránta: mármint Jézus iránt

hogy egészen a tied legyen, ez tiszta szívének

leghőbb vágya.

 

És: "Ime a te anyád!" - mondja nekem,

és szívem tekintetét az égre fordítja:

lelkemben forrón felgyullad

egy égő szeretetláng.

a szeretet lángoló tüze

 

Vezess a magasba, forrásához a szeretetnek,

aki teremtett téged, örök szeretet tükre,

aki bűntelen, ártatlan, tiszta -

Ő, a Három-Egy.

 

A KORMÁNYNÁL (1940)

Uram, a hullámok viharosak

és az éjszaka sötét,

nem akarod azt te bevilágítani

nekem, aki egyedül virrasztok?

 

Tartsd erősen kezeddel a kormányt,

és légy bizakodó, nyugodt.

Kedves nekem a te kis hajód,

s én a célhoz akarom vezetni.

 

Te csak hűséges lélekkel

figyeld mindig az iránytűt:

az segít, hogy célba érj

a viharokban és az éjszakában.

 

A tű enyhén kimozdul,

majd újra megáll.

Megmutatja neked az irányt,

amely felé én akarom az utazást.

 

Ezért maradj csak bizakodó és nyugodt:

az vezet a viharban és az éjszakában

Isten akarata hűséges hozzád,

ha a lelkiismeret virraszt.

NÉGY RÖVID VERS: 1940. JÚNIUS

 

Szívedben örök béke lakik.

Szeretnéd beleönteni minden szívbe.

szétárasztani

Szeretnéd, ha hevesen túlcsordulna bennük,

de nem találsz semmilyen bejutást ezen a földön.

 

Nekünk nincs fülünk a te gyenge kopogtatásodra,

halk

ezért súlyos kalapáccsal kell döngetned.

Egy hosszú éjszaka után majd felvirrad a reggel,

a te országod fájdalmas szüléssel meg fog születni.

 

 

Itélkezünk, hogy ne ítéltessünk!

A dolog külső látszata mindenkit megtéveszt.

Itt a földön mi enigmákat látunk.

Csak a Teremtő ismeri az igazi létet.

 

Ki fog elvezetni minket az éjszakából a fényre?

Ki fog véget vetni a félelemnek?

Hol talál büntetést a bűnös?

Mikor fog megváltozni a sors?

Az Olajfák hegyén a félelemtől vérrel verítékezve

küzd az Atyával lángoló könyörgésben:

Ő az, akinek átadta a győzelmet

Ott dőlt el a világ sorsa.

Ott leborul és imád,

és nem kérdi többé:

Kicsoda? Mi? Hová? Mikor?

 

SZIVSEBZÉS

1940. aug. 27.

 

Az ég magasából cikázott ide le egy sugár,

megütött a szívem legmélyén,

a lelkem megsebezte az örök szeretet,

tűzként járta át minden tagom.

 

Azóta egész lényem átalakult.

Már nem vagyok ugyanaz, mint azelőtt?

Minden azé a fényé volt. Sötét világos,

olyan vagyok, mint aki kigyógyult az illúzióból.

 

Alattam, irreális távolságban

láttam a földi élet vad hullámzását,

lármája már nem képes elérni el a fülemet.

 

Fényesen ragyognak felettem az örök csillagok,

és csodásan világít az égbolt,

az Isten kegyelme és - Hűség derűs jele.