Fejezetr�l fejezetre olvasva

Az adventi szentid� egyik kulcsszava volt sz�munkra: �ton lenni…j�n fel�nk az Isten, s mi is elindulunk fel�je…de ez jellemzi eg�sz �let�nket, kereszt�ny identit�sunkat is: zar�ndokn�p vagyunk. Sz�munkra, k�rmelit�k sz�m�ra m�g k�l�n is ki kell emeln�nk e sz� szerep�t, hiszen lelkis�g�nket meghat�roz� k�nyvek c�m�ben szerepel: a T�k�letess�g �tja, a K�rmelhegy �tja. S term�szetesen arr�l is meg kell eml�kezn�nk, hogy a Gener�lis V�laszt� K�ptalan dokumentuma is megh�v benn�nket arra, hogy jelenlegi �let�nket e sz�nak dinamizmus�val jellemezz�k: �ton Szent Ter�zi�val �s Keresztes Szent J�nosssal…

Nemr�g megjelent m�r egy r�vid �r�s Szent Ter�zia any�nknak e m�v�r�l, arra t�rekedve, hogy r�mutassunk n�h�ny �ltalunk fontosnak �t�lt r�szletre, gondolatra ill. a ford�t�s, jav�t�sra szorul� hib�ira. Mindezeken kereszt�l tal�lkozhattunk egy kicsit azzal a Ter�zi�val is, akit a leg�jabb kutat�sok tudtak teljesebb m�don el�nk �ll�tani. Ez a k�nyv ann�l is fontosabb sz�munkra, mert a Sarutlan K�rmel alap�t�any�nk �ltal meg�lmodott �let�nek a le�r�sa, �letm�dunk, karizm�nk, lelkis�g�nk magyar�zata. A most �tj�ra indul� sorozatunkban, megk�s�relj�k v�gigj�rni a Szent Ter�zia any�nk �ltal le�rt �s bej�rt utat. A legegyszer�bb megold�st v�lasztjuk: kez�nkbe vessz�k a T�k�letess�g �tja c. �r�s�t, �s elkezdj�k olvasni.… �tit�rsul, seg�ts�g�l h�vjuk Ter�z egy nagy szak�rt�j�t Tomas Alvarez k�rmelita aty�t s gondolatait.

Olvasni azt jelenti, hallgatni. �, Szent Ter�zia jelen van e k�nyvben. Az els� lapot felhaszn�lja, hogy bemutassa mag�t: �gy l�tja �s l�ttatja mag�t, mint egy “n� �s megvetend� �s k�ptelenn� tett”, arra hogy mindazt megtegye, amit szeretne az �r szolg�lat�ban, ez a k�p negat�v oldala, de egyben k�sznek mutatja mag�t arra is, hogy “ezer �letet adjon oda egyetlen l�lek�rt” … ez pedig tapasztalat�nak pozit�v oldala.

Ez az els� fejezet arra is alkalmat ad neki, hogy sz�nd�knyilatkozatot tegyen. Az eg�sz fejezetet �tj�rja a v�gyak �radata, melyek kiny�lnak �s bez�rulnak, mint egy sz�p tavir�zsa. Sz�nd�kok – elt�k�lts�g – cselekedetek - m�vek – �s parancsok, utas�t�sok. El�rz�keny�l mik�zben �r, �tj�rja a felindults�g. A bizalmas hangb�l lassan jajki�lt�s lesz: “Mit jelentsen ez most kereszt�nyek!” majd tov�bbl�pve megh�v�s: “seg�tsetek nekem n�v�reim”, seg�tsetek nekem olvas�k, j�jjetek, hogy cselekedj�nk, im�dkozzunk… Tan�t�s �s lelkivezet�s, a Mestern�-anya �s a vezet� hangja. Ez az a magatart�sforma, st�lus, amit v�lasztott, amellyel e k�nyvet �rja, mondhatn�nk �gy: nem hagy v�laszt�si lehet�s�get az olvas� sz�m�ra, mag�val akar ragadni benn�nket �s maga m�g� �ll�tani: gyere velem �s…! Nem olvashatjuk e lapokat �gy, mint egy irodalmi alkot�st, az egyetlen lehets�ges m�d erre az, ha lelki m�don, azaz �gy olvassuk, ahogy azt � maga �rta. A fejezetnek lelke van, t�rt�nete-t�rt�nelme �s tan�t�i �zenete, tartalma.

 A fejezet lelke, lelk�lete.

A lelk�let�r�l azt mondhatn�nk, hogy ott dobog benne Ter�zia sz�ve: a f�jdalom mindaz�rt, ami Eur�p�ban t�rt�nik, mert Ter�z ott �rzi mindabban - ami t�le tal�n f�ldrajzilag messze is t�rt�nik – Istent mag�t, s mindez ott t�kr�z�dik, jelenval� �let�ben, a k�r�l�tte form�l�dott k�z�ss�g �let�ben. Ez a lelk�let, l�ktet� sz�vdobban�s hatalmass� n�vekedve �rezhet�, tapasztalhat� a fejezet k�zponti - 3. �s 4. – bekezd�seiben. Ezt olvassuk az els� mondatban: “Oh �n Megv�lt�m, mennyire sajog a sz�vem, ha erre gondolok! Hov� jutottak a kereszt�nyek?” Nem csak azt vessz�k �szre, hogy Ter�z az olvas�kkal folytatott dial�gusb�l �tl�p az Istennel folytatott bens�s�ges p�rbesz�dbe, hanem azt is hogy egy m�sik szintre ugrott. Im�dkozva �r, �rva im�dkozik. Eg�szen �szint�n, minden takargat�s n�lk�l �li �t �s osztja meg, ezt az abszol�t, eg�szen m�ly vall�sos pillanatot. Ott hagyja odasz�gezve a v�gleges sz�vegben, nem �gy, mint egy fa�ket, hanem mint egy titkos, folyamatosan hull�mokat �tra ind�t� forr�st a fejezet gravit�ci�s k�z�ppontj�ban. Az eg�sz �r�s ereje tetten �rj�k itt: tudni kimondani Istennek azt, amit az olvas�knak mond. Ez a vall�sos t�ny, �lm�ny, tapasztalat, melyet Ter�zia bensej�ben meg�l, s mely megsz�kik tolla hegy�r�l �s testet �lt a pap�ron, megt�lti vall�sos t�zzel, vibr�l�ssal mondatait. A fejezetet szeml�lve kirajzol�dik el�tt�nk egy nyugodt v�zt�k�rbe ejtett k� �s a nyom�n megsz�let� k�rk�r�s hull�mok k�pe:

1. bek. � 2. bek.� 3. �s 4. à 5. bek à 6. bek.

A fejezet t�rt�nelme, t�rt�nete.

A T�k�letess�g �tj�nak els� fejezete egy, az Anyaszentegyh�zban l�trej�v� vall�si k�z�ss�g, egy lelkis�gi mozgalom sz�let�si anyak�nyvi kivonata, dokumentuma. Szent Ter�zi �gy mondja el nek�nk mindezt:

• Neki mag�nak megvolt a tervecsk�je, hogy alap�t egy �lland� j�vedelemmel rendelkez�, szeml�l�d� csendben, b�kess�gben �sszeszedetts�gben �l� h�zat, kolostort …

• Erre az �ppen megfogant tervecsk�nek zsenge pal�nt�j�ra hullanak r� – mint egy hirtelen j�tt hatalmas z�por �ri�s es�cseppjei - a Franciaorsz�gb�l, Eur�p�b�l �rkez� h�rek: h�bor�kr�l, hal�lr�l, felgy�jtott, megszents�gtelen�tett templomokr�l, a kidobott eukarisztikus Krisztusr�l, elveszett, meggyilkolt papokr�l.

• Az els� �rz�s, ami Ter�zben felj�n az aggodalom, l�tva tehetetlens�g�t mindezen borzalmakkal szemben: “mintha �n tudn�k tenni valamit…”, de “n�nek �s megvetend�nek �s k�ptelenn� tettnek l�ttam magam”

• Majd ezt k�veti a reakci�ja, v�lasza, azaz az elhat�roz�s, hogy tesz valamit, hogy cselekszik. Azonban cselekedni, tenni valamit azt jelenti sz�m�ra: lenni. H�s�gesnek lenni az evang�liumi tan�csokhoz (hivat�s�hoz, fogadalmaihoz), azok �ltal Istenhez, J�zus Krisztushoz, �s seg�teni ebben azokat a “keveseket”, akik ott vannak k�r�l�tte, akik k�vetik �t, a Szent J�zsef kolostor 12 n�v�r�t.

Az � sz�mukra is cselekedni, tenni valamit, azt jelenti mindenek el�tt lenni: olyanoknak lenni akiknek az �lete haszn�ra van az Anyaszentegyh�znak, akik �let�nek �rt�ke van, eg�szen od�ig, hogy duzzaszt�g�tt� v�lnak az Eur�p�b�l �rkez� rossz el�tt, t�mogat�sul szolg�lva azoknak, akik az Anyaszentegyh�z “v�delmez�i”.

Ha kiemelj�k ezeket a lapokat a t�voli Ter�z kor�ra jellemz� t�rt�nelmi �sszef�gg�sekb�l, megtal�ljuk mondanival�j�nak sz�v�t, mely a mi sz�munkra, a ma ember�nek sz�m�ra is �rv�nyes: D�nteni az evang�lium mellett. Hagyni magunkat megsz�l�tani �s �rz�kenynek lenni az Anyaszentegyh�z �s a t�rt�nelem v�ltoz�sai �ltal. Elk�telez�dni, lenni, k�z�ss�get alkotni. S cselekedni, keresni annak lehet�s�g�t ahogy hit�nk, az evang�lium t�rsadalmat form�l� er�v� hogy lehet. Mindenekel�tt saj�t l�tez�s�nk szintj�n tenni ezt, olyannak LENNI, hogy megtapasztalj�k krisztusi emberek vagyunk.

A harmadik �s utols� l�ncszem. Rakjuk �ket sorrendbe: Ter�zia elkezdi elmes�lni az olvas�knak a k�z�ss�g kezdeti t�rt�net�t (1-2. bekezd�s). Majd t�l�k Istenhez fordul �s �t�li mindezt �el�tte (3-4. bekezd�s). Istent�l visszafordul, visszat�r az olvas�khoz, �gy, mint egy pr�f�ta, aki lej�n Jahve hegy�r�l. Megrend�t� szavakkal: “Oh n�v�reim Krisztusban, seg�tsetek nekem…!”.

Seg�teni neki? Miben? Abban, amit � itt �ppen elmes�lt, �s amit � maga meg is �l: Elk�telez�dni az evang�lium�rt, az evang�lium mellett. Felv�llalva a k�zdelmet az emberek dolgaiban, akkor is, ha azok “t�zb�l” vannak: “l�ngokban �ll a vil�g”, ne �rts�k egym�st f�lre, ne hagyjuk, hogy becsapjanak benn�nket. Ne sodr�djunk el a m�sodlagos dolgok fel�. Nagyon k�nyelmes alkalmi kib�v�kban, kifog�sokban vagy hitv�ny dolgokban az id�t elpazarolni �s felem�szteni energi�inkat. “Nem n�v�reim, nem olyan id�k ezek, hogy jelent�ktelen dolgokr�l besz�lj�nk Istennel”.

Ter�zia any�nk klauz�r�ban �l� fiataloknak �rja e sorokat, akik magas falak k�z� z�rva �lnek, napilapok h�rei n�lk�l, a szeml�l�d�s o�zis�ban, az �nmagukba val� visszavonul�s k�nny� k�s�rt�s�vel. Az�rt �r�dik le, hogy az �let �s az esem�nyek el� �ll�tsa �ket, szem el�tt tarts�k, figyelembe vegy�k az emberek t�rt�nelm�t, szolid�risak legyenek azzal ami a t�voli testv�rekkel t�rt�nik �s hogy az ismereteknek ezt a halmaz�t az im�ds�g t�ze sz�m�ra t�pl�l�kk�, az �let bels� r�g�j�v� v�ltoztass�k. Hogy �ljenek �gy, hogy magukat a t�rt�n�sek r�sztvev�inek, szerepl�inek, mindezekben �rintettnek �s felel�snek �rezik.

Nem neh�z, hogy kihalljuk bel�le mennyire nek�nk (is) sz�lnak e szavak. A mai vil�g k�s�rt�sei k�z�tt is ott szerepel a rem�nytelens�g: ugyan mit tehetn�k �n? S lassan belet�r�d�nk az igazs�gtalans�gokba, csup�n elszenvedj�k az �letet, buta b�r�ny m�dj�ra, birka t�relemmel, egyre m�lyebbre s�llyedve a “lelket kiolt�” pesszimizmusba?

 Fejezetr�l fejezetre olvasva

 A szeg�nys�g evang�lium�nak tan�i

2. fejezet

J�zusr�l nevezett Szent Ter�zia kor�nak egy nagy humanist�ja meg�rta a Balgas�g dics�ret�t. Ter�zia, a T�k�letess�g �tj�nak ebben a 2. fejezet�ben meg�rja a szeg�nys�g dics�ret�t. �gy h�vja � ezt a c�mben: “ a j�r�l mi a szeg�nys�gben van.”

S ez a dics�ret felfakad a fontos dolgok meghirdet�s�nek m�dj�n a bens�s�gess�gben eredeti, �s v�ratlan kifejez�seken kereszt�l. Ahogy annak idej�n Assisi Szent Ferencet �gy Szent Ter�zi�t is leny�g�zte �s felforgatta a “szeg�nys�g N�v�r” nagy felfedez�se. Nem szoci�lis-gazdas�gi, s nem is a tiltakoz�snak az �sv�nyein jutott el hozz�. Egyszer�en megtal�lta az evang�liumot. S abban Krisztus J�zust a szeg�nyt. J�zusnak a szava a szeg�nyek sz�m�ra a boldogs�g �g�rete. Ter�znek m�r meg van az a sziklaszil�rd tapasztalata, hogy ez a sz� soha sem t�ved, beteljesedik. �gy tett err�l tan�s�got nem sokkal kor�bban egy bizalmas �r�s�ban: “F�lt�tlen�l szil�rd bennem a hit az isteni Gondvisel�sbens az a meggy�z�d�s, hogy Isten nem hagyja cserben azt, aki �neki szolg�l s hogy az � szavai soha sem m�lnak el s az�rt nem tudom magamat m�sra elhat�rozni, mint hogy a leend� sarutlan k�rmelita z�rda �ljen kiz�r�lag alamizsn�b�l. Nem vagyok k�pes ag�dni a j�v� miatt.”

Ter�zia ez�rt �gy �rja az � dics�ret�t, mint egy tan�. Az �r az aki “megadta neki, hogy egy kicsit meg�rtse azokat a javakat (j�kat), melyek a szent szeg�nys�gben vannak.” � a szeg�nyekkel van. “Az � szavai igazak. Nem t�vedhetnek. El�bb m�lnak el az �g �s a f�ld”. A szeg�nys�g szabads�g, �r�m �s uralom. Megengedi, hogy ”�jra csak uralkodjunk a vil�g minden javai felett, az aki nem adja mag�t oda semmiben azoknak.” Ter�z tapasztalatb�l tudja mindezt. S tud�s�nak ez a tapasztalata, mint aff�le zenei refr�n, mint amolyan jegyz�i pecs�t �jra �s �jra visszat�r a fejezet – de az eg�sz k�nyv folyam�n is – soraiban: “tapasztalatb�l l�tom a nagy nyeres�get” (3. pontban). “Nagyon is j�l l�ttam ezt tapasztalatb�l” (7. pontban). S olvas�i is – n�v�rei – saj�t szem�kkel l�tt�k, tapasztalt�k mindezt (1. pontban). Ter�zia elmer�l ennek a tapasztalatnak az �r�m�ben, �lvezet�ben. Hagyja, hogy elragadja �t az �r�s: “Annyira elragadott – megvallom – hogy nem �rtettem magamat” Csup�n a fejezet v�g�n tud kil�pni ebb�l az “irodalmi elragadtat�sb�l”: Nem tudom m�r mit kezdtem el mondani… Hiszem az �r akarta ezt, mert soha nem gondoltam, hogy le�rjam ezt, amit itt elmondtam.” (11. pont).

 Vagyunk…”13 szeg�ny n�v�rke”. Tizenh�rom szeg�nyke”. A 13 az Alap�t� any�t�l kigondolt ide�lis sz�m, mint J�zus �s tizenk�t tan�tv�nya. Ezekben az id�kben a csoport �gy hat�rozza meg mag�t: “a Szent J�zsef szeg�ny n�v�rei”. Ugyancsak ezen id�szakban Ter�zia �gy hat�rozza meg saj�t mag�t: “egy olyan szerzetesn�v�r, aki m�r megtiszteltet�s�nek tartja, hogy foltozott ruh�ban j�r” Az �jonnan alap�tott Szent J�zsef kolostorban a ter�zi K�rmel els� n�v�rei, pion�rjai szeg�nys�gben mutatkoztak be. S micsoda szeg�nys�gben! A szerzetesi ruha durva gyapj�sz�vetb�l. Remete cell�k, egyetlen kereszttel, tal�n n�h�ny pap�rk�pek a falon, n�h�ny lelki k�nyv, egy vizes kors�, ez minden gazdags�guk. A cell�ban dolgoznak. Ter�zia is aki nagy siets�ggel �r: “Nekem pedig szinte �gy kell lopnom ehhez az id�t, s azt is kedvem ellen�re teszem, mert elvon a fon�st�l, m�r pedig z�rd�nk szeg�ny.” Az �j h�z Konstituci�iban Ter�z maga �rta el�: “mindegyik gondoskodjon r�la (figyeljen oda), hogy dolgozz�k, hogy egyenek a t�bbiek… aki enni akar, annak dolgozni kell.” Majd �gy folytatja, a k�z�ss�g napirendj�t r�gz�tve: “Ami az �tkez�s �r�j�t illeti, e tekintetben nem lehet egy�ntet� elj�r�st meg�llap�tanunk, mert az att�l f�gg, hogy mikor ad nek�nk valamit az �r. Ha van a h�zban �lelem, akkor az �tkez�s t�len 11-kor lesz…”. Viszont nagyra �rt�keli, kincs, a k�rnyezet, a leveg�, a f�ny…: “Az ellen nincs kifog�som, hogy legyen valamelyes kertetek �s legyen benne n�h�ny remetelak, amelyben f�lrevonulva a t�bbiekt�l im�dkozhattok, mert erre sz�ks�getek van a teljes elz�rk�zotts�g miatt, de meg az �h�tatot �s im�ds�got is el�seg�ti.” Mindez az �ltala itt le�rt “t�j” a radik�lis evang�liumi szeg�nys�g, �sszefoglalva: “Ezek a fegyverek kell, hogy z�szl�inkon legyenek: amelyeket minden �ron meg akarunk �rizni: �gy a h�zban, mint ruh�ban, szavakban �s m�g ink�bb a gondolatainkban (gondolkoz�sunkban).”

A szeg�nys�gnek ter�zi dics�ret�ben nincs helye absztrakt, elvont defin�ci�knak, se jogi meghat�roz�soknak. El�g a h�rom alapvet� parancs, utas�t�s, amit ad az olvas�knak:

1. “Szemeitek Jegyeseteken!” Krisztusra szegezni szem�nket. A betlehemi j�szolban ahol sz�letett �s a kereszten ahol meghalt: “Ut�nozzuk ebben legal�bb annyira-amennyire a mi kir�lyunkat, akinek nem volt m�s hajl�ka, mint a betlehemi ist�ll�, amelyben sz�letett �s a keresztfa, amelyen meghalt. Ezek a hajl�kok pedig ugyancsak nem voltak k�nyelmesek!” Ut�nozni valamiben �fens�g�t…Ter�zia ezt saj�t tapasztalat�nak m�ly�b�l mer�ti. Maga az �r volt az, aki azt neki adta nem is egyszer: “Szegezd szemeidet r�m, aki szeg�ny �s megvetett vagyok ebben a vil�gban…”

2. “Az igazi szeg�nys�g” �s “az igazi szeg�nyek” elfogadni, hogy val�ban azok vagyunk, szeg�nyek: “meg�rtettem, mekkora m�lt�s�g a szeg�ny ember�, ha igaz�n szeg�ny” Szent Ter�zia term�szet�n�l fogva irt�zik a hazugs�gt�l. Megd�bbenti, megr�m�ti az a lehets�ges sz�nj�t�k, hogy valaki megvallja az evang�liumi szeg�nys�get �s k�zben menek�l a szeg�nyekt�l �s az val�s szeg�nys�gt�l. Mikor a Szent J�zsefet alap�tja szembe kellett sz�llnia, kem�nyen csat�t v�vnia, tan�csad�ival, teol�gusokkal �s a v�rossal �s annak Tan�cs�val: mindezt addig m�g siker�lt megalap�tania �lland� j�vedelem biztons�ga n�lk�l az �ltala meg�lmodott K�rmelt. S �gy most – mikor e sorokat is �rja – egy val�ban, sz� szerint szeg�ny h�zban �l, J�zus szav�ra t�maszkodva.

3. Szeg�nynek lenni bel�l, szeg�nynek “bens�nkben” – ahogy � mondja. Magunk�v� t�ve J�zusnak a tan�t�s�t hogy “ne cs�b�tsanak el” a f�ldi dolgok. Nem hagyva azt, hogy az aggodalom rabszolg�v� tegye a gondolkoz�st, mintha nem volt ott sz�munkra az �r szava. Csak �gy alakul �t a fizikai szeg�nys�g evang�liumi szeg�nys�gg� �s lesz a szabads�gnak �s �r�mnek boldogs�g�v�. Ter�zia sz�m�ra vil�gos, hogy az evang�liumi szeg�nys�g felszabad�t� �ppen ebb�l a rabszolgas�gb�l mely megl�ncolja azokat, akik rendetlen, deform�l�dott m�don birtokolj�k a dolgokat, teremtm�nyeket. “Ez egy olyan kincs, mely a vil�g minden kincs�t mag�ba z�rja. Ez egy nagy hatalom (uralom).”

Szent Ter�zia a szeg�nys�gr�l �rott dics�ret�t egy nagyon �l� egyh�zi val�s�gban fogalmazza meg. Egy olyan fejezet el�zi meg ezt, ahol l�ttatja az Anyaszentegyh�zat k�nz� nagy rossznak a panor�m�j�t, melyek mintegy meghat�rozz�k a szeml�l�d� k�rmelita n�v�r h�vat�s�t (1. fejezet). Egy olyan fejezet k�veti majd, ahol m�g pontosabban meghat�rozza a szolg�latnak ezt az elk�pzel�s�t, melyet az olvas�knak meg kell adniuk az Egyh�z sz�m�ra �s a vil�gnak klauz�rai o�zisukb�l (3. fejezet). Az�rt hogy lehets�ges legyen ez a lelki szolg�lat Ter�zia �s a tizenk�t n�v�r elfogadj�k az anyagi kiszolg�ltatotts�got: a z Evang�liumban J�zus �ltal hirdetett radik�lis szeg�nys�get. Ott �ll el�tt�k n�h�ny nagyon gondosan kiv�lasztott modell: mindenekel�tt J�zus maga, a K�rmel-hegy els� remet�i, Szent Kl�ra �s maga Ter�zia. K�s�bb a szeg�nys�gnek a t�m�ja bens�s�ges�l �s a k�nyv egyik aszketikus t�masz�v� lesz, amikor Szent Ter�zia “minden teremtm�nyt�l val� f�ggetlened�sr�l, szabads�gr�l” besz�l majd olvas�inak.

 A T�k�letess�g �tj�ban vannak els� oszt�ly� �s m�sod oszt�ly� fejezetek a szerint, hogy milyen fontos maga a t�ma, amellyel foglalkoznak. Ez a 3. fejezet az els� kateg�ri�ba tartozik. El�g elolvasni hozz� az els� bekezd�st. Ter�zia visszat�r a k�nyv alapvet� t�m�j�hoz: “ez�rt h�vott �ssze minket az �r ebben a h�zban”. Mi is az, ami beoltja Ter�zt ezzel a “nagy v�ggyal, lenni valakik”…

Hirtelen az olvas� egy nagyon plasztikus k�p el�tt tal�lja mag�t, amit maga Ter�zia fest, testes�t meg: egy n�, aki igyekszik, hogy elhelyezze mag�t, megtal�lja hely�t az Egyh�zban. Aki keres egy ir�nyt�t, egy nap�r�t, egy csillagot. Nem �gy, mint egy haj�t�r�tt, vagy mint valaki, aki elt�vedt a dzsungelben. Ter�z nagyon j�l tudja, hol van, s kik azok, akik k�vetik �t. T�bbes sz�mban besz�l: legy�nk valakik, legy�nk olyanok, hogy szolg�lhassunk, harcoljunk…

Tudat�ban van a neh�zs�geknek, melyek s�lyosb�tj�k ezt a keres�st. N�. A K�z�ss�g, a csoport tagjai is azok. Mint klauz�r�s n�v�rek, “el vannak z�rva”, egy kis sarokba, mely kicsi, mint egy zsebkend�. Nem el�gszik meg a vil�g azzal, hogy “betereli” �ket, de a peremre is szor�tja, megf�leml�ti. Nem adja meg nekik a jogot, hogy “igazs�gokat mondjanak ki”. Tudom�sukra hozza, hogy “nincs olyan er�ny, mely a n�kben ne lenne gyan�s”. S mindez csak s�lyosbodik m�g a s�t�t egyh�zi horizonttal. Val�s karizm�k z�rzavara, s�r� boz�tja, felt�telez�sek, felkorb�csolt indulatok egym�s ellen. Tiltakoz�sok, l�zad�s, er�szak, a vil�gi hatalom beavatkoz�sa, vall�sos gy�l�lk�d�s, p�rtoskod�s, k�p�nyegforgat� emberek, akik egyik csoportb�l a m�sikba �llnak. Ter�zia kev�s sz�val �sszefoglalja mindezt: “ez a t�z”, “eretnekek”, “�rul�k”, “nagy rossz”. Kinek kell kezdem�nyeznie? Annak a n�h�ny n�nek, mint amilyen � is, �s olvas�inak? Meg van a saj�t k�ldet�s�k, hely�k az Egyh�zban? Van valami, amit mondaniuk kell, amit meg kell tenni�k? Hogyan fakadt fel Ter�zi�ban ez a v�gy�d�s, hogy keressen, ez a t�j�koz�d�snak a sz�ks�gess�ge, �s ez a tizenk�t n�v�rk�b�l �ll� csoport szil�rd ponthoz val� r�gz�t�s�re val� t�rekv�s? Eml�kezz�nk r�, hogy k�t pontos d�tum k�z� fesz�l mindez: 1562 – amelyben a Szent J�zsef alap�t�sa t�rt�nik, mik�zben Franciaorsz�gban tombolnak a vall�si h�bor�k, valamint ott van a Trent�i Zsinat – �s 1566, mely �vben �rja e k�nyvet, s amelyikben a tizenk�t n�v�rb�l �ll� k�z�ss�g v�glegesen “�ll�st foglalt”. �ll�st foglalni! Elk�telez�dni! Ez a fejezet arra szolg�l, hogy ezt mintegy t�rv�nybe foglalja.

Ter�zia egy t�zissel �s egy szimb�lummal kezdi (1-2. bekezd�s). Vagy m�g ink�bb �gy mondhatn�nk, leford�tja, ki�nti, megfogalmazza, beles�r�ti t�zis�t egy arra alkalmas szimb�lumba. S az abszol�t meglepet�s az olvas� sz�m�ra abban van, abban lehet, hogy �, n� �s misztikus, n�i olvas�i csoportj�nak egy h�bor�s szimb�lumot javasol. S ezzel az er� �s a harc, a k�zdelem kett�s parancs�t. Ter�zia strat�gi�j�ban sz� van arr�l, “megf�kezni ezeknek az eretnekeknek a t�z�t”; az er�szak �s visz�ly hull�mait kord�ban tartani, mely az Egyh�zban �s Eur�p�ban elhatalmasodott. Tudja, hogy II. F�l�p “sz�nd�kozik katon�kat gy�jteni, hogy – ha tudj�k – a fegyverek erej�vel megoldja ezt a nagy bajt” (1. bekezd�s). “HA tudj�k”. De nem fogj�k tudni, mert ez nem a fegyverek dolga �s a vil�gi hatalom�, hanem vall�si k�rd�s. Innen van az �j t�pus� strat�gia: nem zsoldos katon�k, hanem olyan v�logatott emberek, mint az � tizenk�t szerzetesn�je. Az � sz�mukra sz�l Ter�zia h�bor�s terve.

Megsz�letik a szimb�lum: (k�r)bez�rt v�ros, elpuszt�tott f�ld, kapit�nyok, �hhal�l, v�logatott katon�k, gy�v�k �s �rul�k ellen, nem fogjuk megadni magunkat, vagy gy�zelem vagy hal�l…

Az amit Ter�zia a szerzetesn�inek a szimb�lum sz�v�ben javasol, nem m�s mint olyan “ v�rkast�ly lenni” melynek a kir�ly lakik a k�zep�n. A val�s�gban nem egy a K�rmel falaival k�r�lz�rt kast�lyr�l van sz�. � arra a (v�r)kast�lyocsk�ra gondol, ami m�r l�tezik, s amit a “j� kereszt�nyek” alkotnak. A Szent J�zsef kolostorban bez�rk�z� tizenk�t n�v�r �s a vil�gban �l� v�lasztottak alkotj�k. Pontosan, a vil�gban vannak “ennek a kast�lynak vagy v�rosnak a kapit�nyai, akik a pr�dik�torok �s teol�gusok”. Seg�teni nekik, egy t�meget (sereget) alkotni vel�k. Megform�lni, l�trehozni egy kis k�z�ss�get, kiv�lasztott, megsz�rt kereszt�nyekb�l, akik h�s�gesek az Evang�liumhoz. Bens�j�kben, bens� vil�gukban meger�s�d�ttekb�l. Akik szint�n meg vannak r�la gy�z�dve, hogy ebben a strat�gi�ban, a min�s�g el�bbre val� a mennyis�gn�l: “t�bbet tesz majd egy t�k�letes, mint sok olyan aki nem az”. S hogy gy�va �s k�z�pszer� letrados, azaz m�velt tud�s, tanult emberek “meg sem �rdemlik a kapit�ny nevet; t�bb k�rt okoznak majd mint hasznot”.

Ter�zia nem t�veszti szem el�l, hogy szerzetesn�v�rei szeml�l�d�k. Azt, hogy az � els�dleges k�ldet�s�k az im�ds�g szolg�lata. S �gy seg�teni azoknak, akik dolgoznak az Egyh�z�rt. S ez�rt �rja “igyekezz�nk olyanok lenni, akik im�ds�g�nak �rt�ke van.”

“…�s mikor im�itok, v�gyaitok, �nsanyargat�stok �s b�jt�t�k nem ir�nyulna t�bb� erre a c�lra, akkor jegyezz�tek meg: h�tlenekk� lettetek ahhoz a hivat�shoz, amelynek bet�lt�s�re az �r itt, ezen a helyen, egybegy�jt�tt benneteket”.

Ter�zia sz�m�ra k�t r�szre oszt�dik a fejezet mik�zben �rja. Az els� fele, egy kapit�ny er�s hangja, aki parancsokat ad �s megform�lja ezt a szimb�lumot, mely v�gig a k�nyv�n kereszt�l elk�s�ri majd (1-6. bekezd�s). A m�sodik fele, egy papn�nek a hangja, aki az Istenhez az Aty�hoz �s Krisztushoz a Fi�hoz fordulva im�dkozik: egy jajki�lt�s, mely lassan �tj�rja a hangj�t, �s helyet ad – a �n�nmag�t ismer�, s val�s�g�ra eml�kez� - al�zatos n� k�ny�rg�s�nek (7-10. bekezd�s).

Ott tal�ljuk �gy magunkat a fejezet lelk�n�l. Amely az eg�sz k�nyv lelke. Ter�zia �tadta mag�t, hogy meg�lje az olvas� el�tt mindazt, amit itt javasol, mint az �let �telm�t. �, tollal a kez�ben, a k�z�ss�gben, Isten fel� fordulva, mindannak tudat�ban mi t�rt�nik az Egyh�zban, Eur�p�ban, a vil�gban… intenz�ven im�dkozik. Ez egy h�romidej� im�ds�g. Az els�: Ter�zia bemutatja Krisztusnak az im�dkoz� n�knek e kis csoportj�t, k�zel hozza �ket hozz�, mint a M�ria, az � �desanyja �ltal vezetett evang�liumi n�k m�sik csoportj�t. “Hiszen m�r akkor sem vetetted meg az asszonyn�pet, mikor e vil�gon j�rt�l, s�t ellenkez�leg mindig nagy j�indulattal volt�l ir�ny�ban.” (7. bekezd�s, 27-28. oldal). A m�sodik id�: Ter�zia most az Aty�hoz fordul. Sz�ks�ge van r�, hogy Krisztusr�l besz�ljen neki. K�rje �t �rette, hihetetlen mer�szs�ggel. Az�rt a Krisztus�rt, aki ott szenved minden emberben, az eg�sz f�ldkereks�g Egyh�z�ban. “Oh, �r�k Aty�m, gondold meg, hogy annyi k�nz�s, annyi s�rteget�s �s oly rettenetes szenved�s csak nem mehet feled�sbe! Mert �n �des Teremt�m, egy olyan szeret� sz�v, mint a Tied, hogyan tudja azt eln�zni, hogy amit a Te Fiad oly l�ngol� szeretettel l�tes�tett; amit az�rt hagyott nek�nk, mert, a Te akaratod szerint benn�nket v�gtelen�l szeretett: a legm�lt�s�gosabb Olt�riszents�g, oly megvet� b�n�sm�dban r�szes�lj�n, amilyenben r�szes�tik napjainkban azok az eretnekek, mikor megfosztj�k hajl�kait�l �s lerombolj�k templomait?” (8. bekezd�s, 28. oldal). A harmadik id�: Ter�zia �nmag�ra eml�kezik, �nmag�t szeml�li, “ezt a b�n�sk�t, f�rgecsk�t, aki ilyen vakmer�(en k�zel�t Fel�d)”. Im�dkoz�, aki r�szesedik, k�z�ss�get v�llal testv�reinek nagy bajaiban, f�jdalmaiban. Itt van az a pont, mikkor gyeng�dd� v�lik a hang, �s al�zatoss� lesz az im�ds�g. Az�rt, hogy helyet adjon egy v�gs� ki�lt�snak: “k�ny�r�lj meg azon a sok lelken, akik veszt�kbe rohannak, k�ny�r�lj meg Szentegyh�zadon. Ne engedd, hogy tov�bbra is �rtsanak a kereszt�nys�gnek: gy�jts v�gre vil�got ebben a s�t�ts�gben.” (9. bekezd�s, 29. oldal).

Olyan oldalak vannak el�tt�nk, melyeket nem kell leford�tanunk, hogy �t�ltess�k saj�t �let�nk tapasztalat�nak sz�vev�ny�be, a mai olvas�k �rz�kenys�g�nek megfelel�en… az Anyaszentegyh�z, az eg�sz Emberis�g oldal�r�l k�zel�tve, hiszen ugyanazok a bajok nehezednek r�nk, mint a XVI. sz�zadi ter�zi vil�gra. Tal�n m�g s�lyosbodtak is a t�zek, az er�szak, az elt�velyed�s. Ter�zia tan�csai, parancsai �s a “foh�sza” k�zvetlen�l leg�rz�kenyebb pontjainkat �rinti: �kumenikus �rz�k, a t�bb emberi szeretet sz�ks�ge, az Egyh�z ir�nti �rz�k, szolidarit�s �s egyetemes testv�ris�g. B�ke. Bens�, lelki er�ss�g. Tot�lis hit a h�s�ges kereszt�nyek alkotta kisk�z�ss�gek kov�sz szerep�ben…

Ter�zi meggy�z�d�s, hogy im�dkozni azt jelenti, seg�teni azokat, akik m�s m�don dolgoznak. Im�dkozni m�r azt jelenti: harcolni, k�zdeni Isten�rt.

 Itt �rezhet�v� lesz, hogy Ter�zia lend�letbe j�n, tolla nekiindul. Mint egy hossz� �tra k�sz vonat. Vagy m�g ink�bb, sz�kincs�vel, k�pi szimb�lum�val �sszhangban, mint egy fegyveres csapat, amelyik m�r szemben�z “azzal a nagy v�llalkoz�ssal, melyet megnyerni sz�nd�kozunk” (1. bek.)

Az a nagy v�llalkoz�s amit Ter�zia a n�v�rek els� csoportj�nak s most az olvas�nak javasol “az im�ds�g”. M�g pontosabban, a folyamatos im�ds�g: “hogy im�dkozzunk an�lk�l, hogy abba hagyn�nk”. De nem abban az �rtelemben, mint a h�res orosz Zar�ndok, keresve formul�kat �s technik�kat, hogy megszak�t�s n�lk�l lefoglaljuk az ajkainkat, a gondolatunkat, a sz�vdobban�sainkat. Hanem, hogy form�lja, alak�tsa a csoport �let�t. Az�rt, hogy a tizenk�t n�v�r, im�dkoz� k�z�ss�g legyen. S hogy mindegyik�k meg�lje a mag�ny, a csend, a b�ke �s Isten megtapasztal�s�nak szeml�l�d� ide�lj�t.

Ez�rt Ter�zia nem azzal kezdi, hogy imam�dokat vagy az elm�lked�s szab�lyait javasolja, amelyek ir�ny�tj�k, megszabj�k �s nevelik az im�ds�got. Az �lettel kezdi. Azzal, hogy ac�lkem�nys�get, edzetts�get adjon (megedzeni) az im�dkoz� �let�nek. Nem csak az�rt, mert ezt k�ri ama nagy v�llalkoz�s, amelyr�l az el�z� fejezetben besz�lt, a kast�ly �s annak b�tor katon�i. Hanem mert “im�ds�g �s k�nyelem nem f�rnek �ssze”. Azaz, egy im�dkoz� k�z�ss�g �lete �sszeegyeztethetetlen a komforttal �s a k�nyelemmel. A csoport sz�m�ra az �letszab�ly (az �let alap norm�ja) a K�rmelita Regula. Anakor�t�k regul�ja. Ha csak fut�lag is, de Ter�zia eml�kezteti olvas�it ennek az alapt�rv�nynek bizonyos aszketikus parancsokra (utas�t�sokra, k�telezetts�geire): “b�jt�k (ayunos), �nfegyelmez�s (disciplinas), cs�nd (silencio)”.

Azonban nem ez az, ami v�g�l is form�lja majd az �letet �s �letteliv� teszi im�ds�gban, im�d�sban, szeml�l�d�sben, Isten dics��t�s�ben �s az emberek�rt val� k�zbenj�r�sban. Az ami sz�ks�ges, mint felt�tel �s mint szil�rd alap: az er�nyek. Evang�liumi er�nyek. Csakis ezek lesznek k�pesek �tform�lni az im�dkoz� “bens�j�t �s k�lsej�t”. S ugyan �gy a k�z�ss�g “k�lsej�t �s belsej�t”. Ezek n�lk�l csup�n �sszefircelni lehet bizonyos im�ds�gos gyakorlatokat, de nem �tj�ra ind�tani mag�t az �letet. “Olyannyira sz�ks�gesek, hogy… ha nem rendelkeznek ezekkel lehetetlen igaz�n szeml�l�d�nek leni, �s amikor azt gondolj�k, hogy azok, nagyon becsapj�k magukat.” (3. bekezd�s).

 Csup�n h�rom…

Csup�n h�rom alaper�nyt nevez meg Ter�zia. Ez a h�rmas el�g a sz�m�ra, hogy megfogalmazzon az im�ds�g komoly aszk�zis�t. Ez els� l�p�se az im�ds�gr�l sz�l� pedag�gi�j�nak.

N�z�pontja a k�vetkez�: saj�t �let�nkkel val� elk�telez�d�ssel kell kezden�nk. Egyszerre oly egyszer� �ll�sfoglal�sokkal, mint amilyen radik�lisakkal. Mint ahogy maga az evang�lium. “Mert nagyon fontos, hogy meg�rts�k egym�st, mennyire fontos a sz�munkra, hogy megtartsuk �ket”. S ez, “hogy b�ke legyen benn�nk, amit annyira aj�nlott nek�nk az �r, bens� �s k�ls� egyar�nt” (4. bekezd�s).

A b�k�nek ez a kett�s dimenzi�j�t – bens� �s k�ls� – Ter�z �gy l�tja, mint az im�dkoz� szem�lyes k�vetelm�ny�t, s mint a k�z�ss�g sz�mra sz�ks�ges kl�m�j�t. Az �r b�k�je n�lk�l�zhetetlen �traval� a harcol� szeml�l�d� tariszny�j�ban, akiket Ter�zia akar az Egyh�z – kor�bban eml�tett - kast�lya sz�m�ra.

S �gy fogalmazza meg er�nyh�rmas�t:

“az egyik a k�lcs�n�s szeretet; a m�sik, a minden teremtm�nyekr�l val� lemond�s; s a k�vetkez� az igazi al�zat, amelyet b�r a v�g�n mondok, az legels� �s mindet �t�leli” (4. bekezd�s).

Ez az els� alkalom, hogy megfogalmazza, ezt a h�rmast. A m�sik k�nyvben, mely ekkor m�r elk�sz�lt – �n�letrajz�ban - elk�sz�tett az im�ds�gr�l egy �rtekez�s f�l�t. Azonban csak most �ll �ssze tan�t�s�ban ez a “h�rom er�ny evang�liuma”. K�s�bb e k�nyvben hozz�juk kapcsol majd egy negyediket, mely tov�bb m�ly�ti a szeml�l�d� harcos �rtelmez�s�t: az er�ss�g. �gy fogja majd h�vni: “determinada determinaci�n”, azaz elsz�nt elt�k�lts�g, vagy elt�k�lt elsz�nts�g.

Jelenleg, �gy mutatkozik meg e h�rom er�ny egybekapcsol�d�sa:

Szeretet. Mely neveli �s �rz�kenny� teszi az im�dkoz�t, a szem�lyekkel szemben. Az im�ds�g bar�ti egy�ttl�t, �rintkez�s Istennel. S �gy megk�veteli, sz�ks�gess� teszi a bar�ti �rintkez�st, kapcsolatot a testv�rekkel.

Lemond�s, mely neveli �s szabadd� teszi a dolgokkal, f�ldi �rt�kekkel szemben, melyek t�rekednek megk�tni �t. Az im�ds�g szabads�g. Szabads�g, hogy mindenest�l adni tudjuk magunkat annak aki a Minden. Sz�ks�ges, hogy eloldjuk a k�tel�keket, megk�t�z�tts�geket, amelyek a f�ldh�z k�tnek, �s rabszolg�v� tesznek.

Al�zat, mely megtiszt�tja �s t�k�letes�ti az im�dkoz�t �nmag�val szemben. Mely megnyitja �s megtartja nyitottan, k�szs�gesen, eg�szen addig, hogy val�ban mondhassa Istennek “legyen meg a Te akaratod”. A m�lyben, az im�ds�g Isten igazs�g�nak a befogad�sa, �s szolg�l arra is, hogy elmondjuk neki a mi igazs�gunkat. Al�zat az igazs�gban val� j�r�s Isten el�tt �s az emberek el�tt.

Az els�, a szeretet. De igazi szeretet �m. Ter�zia �gy kezdi e t�m�t: “Ami az els�t illeti, hogy szeress�k egym�st nagyon, nagyon fontos, mert nincs neh�zs�g, f�jdalmas tapasztalat, mely ne m�lna el k�nnyen azokban, akik szeretik egym�st” (5. bekezd�s). Nem csak az�rt e figyelem, mert k�l�nleges m�don �rzelmes, szenved�lyes, szeret� n�, hanem mert �t�lte a szeretet dr�m�j�t, Ter�zia tudat�ban van, hogy agy alap probl�m�t vet fel. D�nt� k�rd�st. Istenhez nem tudunk k�zeledni an�lk�l, hogy felvetn�nk a szeretet probl�m�j�t.

Szem�lyes t�rt�net�ben csak akkor tudott az Istennel val� bar�ts�gban m�lyre evezni, amikor vil�goss� v�lt, letisztult sz�m�ra az emberi afektivit�snak ez a miszt�riummal teli m�lys�ge. Hogy el�rje ezt e tisztul�st – vil�gos fogalmat a szeretetr�l, egy�rtelm� hozz��ll�st a szeretetben – sz�ks�ge volt a kegyelem �rint�s�re, miut�n a Szentl�leknek aj�nlotta mag�t (� 24. fejezet).

Az abszol�t k�vetelm�nyek, melyeket javasol olvas�inak a k�vetkez�k:

Mindenekel�tt, szeretni kell. “Nagyon szeretni egym�st”. Ez az �r parancsa. A szeretet n�lk�l�zhetetlen, felcser�lhetetlen. Ne �lj�nk k�z�ss�gben szeretet n�lk�l. Egy�tt �lni �s nem szeretni egym�st, “cs�nya fajzat”-okhoz m�lt� volna. (10. bekezd�s).

S ez�rt, itt mindenkinek bar�tn�nek kell lennie, mindenkinek szeretnie kell a m�sikat, mindegyiknek akarniakell a m�sikat, mindegyik�knek seg�tenie kell egym�snak” (7. bekezd�s). A szeretet elsim�tja, elegyengeti az �let neh�zs�geit: “nincs olyan kellemetlens�g, amit ne viseln�nek el k�nnyen azok, akik szeretik egym�st, s nagyon nagynak kellene lennie, hogy sz�v�kre vegy�k” (5. bekezd�s). Azonban nem t�rja el�nk a “szeretet-�tkel�st” an�lk�l, hogy �rintene n�h�ny z�tonyt, akad�lyt. Egyik oldalr�l az “elt�lzott emberi szeretetett”, mely meghamis�tja, �s fert�z� betegs�gg� teszi, mint a “pestis”, mely meg�li az �letet �s a b�k�t a k�z�ss�gben. M�sik oldalr�l, az �lc�zott lelki �sszekevert szeretet, a lelkivezet�sben, �s a szents�gekben. Mindezt Ter�zia oda�ll�tja el�nk k�l�n�sebb “elm�letgy�rt�s” n�lk�l. Teszi ezt bizonyos f�jdalmas tapasztalatokb�l kiindulva, melyek �lland�an ott l�ktetnek tolla hegy�n – sz�v�ben - �s melyeket nem hagy teljesen ny�ltan megsz�kni, a szem�lyek �s a z �rintett k�z�ss�gek ir�nti tisztelet miatt. Ahogy azonban �rja: “� maga volt ezeknek szemtan�ja” (5. bekezd�s). M�g ma is f�jdalommal t�ltik el a k�vetkezm�nyek: “a nagy veszedelem, szomor�s�g” melyet saj�t szem�vel l�tott m�s kolostorokban �s amelyek “nagy r�szv�tre ind�tott�k” (16. bekezd�s). Ez�rt javasolja saj�t ide�lis megold�s�t, mint nevel� �s mint szeml�l�d�.

“A szeretet k�t form�ja az amir�l besz�lek…” (12. bekezd�s, 35. oldal).

Ebben a pillanatban csup�n t�zis�nek meghirdet�se t�rt�nik. K�tf�le szeretet van. Az egyik “eg�szen lelki” (todo espiritual). A m�sik, lelki �s �rz�ki-erezhet� �tv�zet (espiritual y sensible), mert utat enged az egoizmusnak �s az �rz�kis�gnek (sensualidad) (az �rz�kek motiv�ci�inak). Mindkett� er�nyes: hely�k van Ter�zia “a j� szeretet k�nyv�ben”.

K�s�bbi fejezetekben majd kifejti a k�l�nbs�get a szeretet e k�t fajt�ja k�z�tt, k�l�nb�z� ismertet�it, k�vetkezm�nyeit a szem�lyekre �s a k�z�ss�g �let�re. Itt csup�n a k�rd�s felvet�s�re szor�tkozik: hogy nevel�dj�nk az im�ds�gra, sz�ks�ges, hogy a tiszta szeretetre t�rekedj�nk, minden egoizmus belekever�se n�lk�l. Azonban am�g oda el�rkez�nk, a norm�lis az lesz, hogy gyakoroljuk magunkat a szeretetben, dekant�lva, megtiszt�tva az egoizmust�l, �s m�s salakt�l. V�g�l is, a fontos, hogy kezdj�nk szeretni. S hogy se a szem�lyben, se a k�z�ss�gben ne legyen szeretet v�kuum, �ress�g, mert “szeretni egym�st nagyon, nagyon fontos”. Csak �gy lesz, a testv�rekkel meg�lt bar�ts�g (trato de amistad), annak a m�sik bar�ts�gnak – “bar�ts�gnak (trato de amistad, bar�ti �rintkez�s…) azzal, akir�l tudjuk, hogy szeret minket” az iskol�j�v�. Mert hogy, ezt �rti Ter�zia az im�ds�gon.