P. José Vincente Rodríguez OCD

KERESZTES SZENT JÁNOS: A BIBLIA HÍVE

            Annak, aki ismeri egy kissé Keresztes Szent János életét és írásait, közvetlenül és spontán úgy jelenik meg szentünk, mint akit a Bibliával a kezében kell ábrázolni. Bátorkodnék azt mondani, hogy sokkal spontánabb és megalapozottabb ez, mint mintha a kereszttel a kézben jelenítenénk meg őt.

            Mint hívőről, misztikusról és íróról mondhatjuk el róla, hogy éli a Szentírást. Belőle kapja a tapasztalatait, tanítását és nyelvezetét. Olvassa, elmélkedik róla, szemlélődik általa, elemzi; énekli és magyarázza is. Írásaiban közel 1500 biblikus idézet található, valamint azok visszhangjai.

            Lehetetlen teljes egészében osztályozni azt a változatosságot, amit e szent könyv betölt Keresztes Szent János életében és tapasztalatában. Mégis megpróbálunk felsorolni belőlük néhányat:

n    Mint olvasmány. „Nagyon szerette olvasni a Szentírást, s szinte teljesen ismerte azt emlékezetből” - állapítja meg róla gyóntatója és barátja, Juan Evangelista. Amikor „bibliai részeket magyarázott, mindig felébresztette a csodálkozást” hallgatóiban.

n    Mint imakönyv. Bibliájával a rendház és a kert legelrejtettebb helyein rejtőzött el, s abból oldalakat olvasva és elmélkedve róluk, hosszasan imádkozott.

n    Mint útitárs. Gondoskodott róla, hogy soha ne hiányozzék utazásai során. Énekli a zsoltárokat és az Énekek Énekét, különös szeretettel szavalta János evangéliumának 17. fejezetét.

                 Lisszabon-i tartózkodása alatt Bibliájával együtt elment a tengerpartra, míg a másik kapitoláris atyák egy hamis stigmatizált személy sebeivel voltak elfoglalva. Nem tud elszakadni úti Szentírásától.

n    Mint nevelési kézikönyv. Magyarázza testvéreinek a zsoltárokat, a prófétákat, a szenthét elbeszéléseit, Szent Pált. Egy Beas-i apáca arról tanúskodott, hogy a közösségüknek tartott előadások alatt „sűrűn olvasta az evangéliumokat, s magyarázta azok szószerinti és lelki értelmét”. Még az Alcalà-i és a Baeza-i egyetemek professzorai is megkérdezték egyes nehezebb részeket illetően, s teljesen fellelkesültek általa.

n    Mint írásainak forrása. Ezt nyíltan meg is vallja nagyobb műveinek bevezetőjében. „Isten kegyelmével, a legfontosabb s legnehezebben érthető kérdéseknél mindenütt a Szentírást fogadom el vezérül. Ennek nyomán ugyanis sohasem csalódhatunk, mert a Szentlélek szava szól belőle” (Kármelhegy Útja, Előszó). Néhány műve szinte nem más, mint a bibliai szövegek szabad magyarázata: Szellemi Páros Ének (Cántico Espiritual), Románcok (Romances)...

n    Mint hűséges barát, mely elkíséri a templomba, a kertbe, a cellába, az utazásain. A Biblia nem más számára, mint a Szó és a Jelenlét, ami közelében lehet egészen a halálig. Kicsivel azelőtt, hogy kilehelte volna lelkét, a Prior atya elkezdte olvasni neki a halottakért végzendő litániákat és imádságokat. János testvér egy mozdulatával megkéri, hogy hagyja abba, s kéri elválaszthatatlan barátjának jelenlétét: „Olvassa el nekem atyám az Énekek Énekét, mert másra nincs szükségem”. Meghallgat belőle néhány versszakot, s így szól: „Ó, milyen értékes gyöngyök!”.