XXII. fejezet: Az elm�lked�s

Megmagyar�zza, hogy mi az elm�lked�s.

Jegyezz�tek meg le�nyaim, hogy az elm�lked�s �s az ajakima k�zti k�l�nbs�g nem azon

fordul meg, vajon az ember csukva tartja-e a sz�j�t, vagy sem; mert ha �n ajakima k�zben

teljesen felfogom �s bel�tom, hogy Istennel besz�lek, akkor ezt az ajakim�t elm�lked�ssel

k�s�rem. Ezt mindenkinek meg kell engednie, ha csak azt nem akarja �ll�tani, hogy Istennel

besz�l, amikor a Miaty�nkot im�dkozva az esze eg�szen m�sutt j�r. Mert aki �gy gondolkozik,

azzal �n nem vitatkozom. Ha teh�t az im�ds�g Istennel val� besz�lget�s—amint hogy az—

akkor legels�sorban j�l meg kell fontolnotok, hogy ki az, akivel besz�ltek �s kik vagytok ti

magatok, mert csak �gy fogtok �vele ill� m�don besz�lni. Hogy is tudn�tok besz�lni a

kir�llyal �s �t illend�en fels�ges-uramozni, vagy pedig az illemszab�lyoknak megfelel�en

t�rgyalni valamely f��rral, ha nem �ritek f�l �sszel, hogy milyen az � �ll�sa �s milyen a

ti�tek. Mert ezen a rangk�l�nbs�gen m�lik az, hogy mik�ppen kell viselkednetek, de meg a

szok�son is; teh�t ez ut�bbit is ismernetek kell, mert k�l�nben, mint aff�le egy�gy�

embereket, utatokra k�ldenek s nem fogtok semmit sem el�rni. Ha pedig nem vagytok

otthonosak ezekben az illemszab�lyokban, akkor el�z�leg tan�csot kell k�rnetek s ahhoz kell

magatokat tartanotok, amire benneteket kioktattak. Ez velem is megt�rt�nt. Nem voltam

hozz�szokva a fejedelmi t�rsas�ghoz s m�gis, valami fontos okb�l �rintkez�sbe kellett l�pnem

egy �riasszonnyal, akit az a megsz�l�t�s illetett meg, hogy ,,hercegs�ged”. Igaz, hogy erre j�l

kioktattak, de amilyen feled�keny vagyok, meg a szokatlan helyzet k�vetkezt�ben is, mikor

megjelentem el�tte, eg�szen kiment a fejemb�l ez a dolog s �n alaposan fels�ltem.

Mit csin�ljak? Fogtam magam s mosolyogva megvallottam neki, hogy �n

bizony elfelejtettem, mik�nt kell �t c�mezni s megk�rtem, engedje meg,

hogy ,,Kegyelmes asszonyom”-nak sz�l�thassam; s �gy is tettem.1

H�t veled szemben, �n j� Uram, szabad tal�n illetlen�l viselkednem? Veled szemben, �n

Cs�sz�rom!2 Ezt csak nem lehet megengedni! Kir�ly vagy; Istenem vagy; s a kir�lys�godat

nem kaptad csak �gy k�lcs�n egy id�re! Mid�n a Credo3-ban azt mondj�k: �s az � uralm�nak

nem lesz v�ge, ez mindig j�l esik nekem. Dics��tlek �s �ldalak Uram mind�r�kk�n �r�kk�,

mert hiszen a te orsz�god �llni fog mind�r�k�n �r�kk�.

Ne engedd, Uram, hogy b�rki is megengedhet�nek tartsa azt, hogy kiz�r�lag csup�n a

sz�j�val besz�ljen Hozz�d! Hogyan gondolkozhatik �gy kereszt�ny ember?! �s ti, akik azt

�ll�tj�tok, hogy nincs sz�ks�g elm�lked�sre, vajon tudj�tok-e, hogy mit besz�ltek? �n meg

vagyok r�la gy�z�dve, hogy nem tudj�tok. Fogalmatok sincs arr�l, hogy mi az elm�lked�s;

sem arr�l, hogy mik�ppen kell az ajakim�t v�gezni; sem arr�l, hogy mi a szeml�l�d�s. Mert

ha meg�rten�tek ezeket a dolgokat, nem �t�ln�tek el az egyik percben azt, amit a m�sik

percben dics�rtek s nem k�v�nn�tok t�l�nk, hogy veletek egy�tt esztelen�l besz�lj�nk.

Ha csak el nem felejtem, a k�vetkez�kben mindig egy f�st alatt fogok besz�lni az

elm�lked�sr�l �s az ajakim�r�l, hogy �gy elej�t vegyem minden ijesztget�snek, amelynek

k�l�nben ki voln�tok t�ve. J�l tudom, le�nyaim, hogy mi mindennek n�ztek el�be ezen a

t�ren, mert magam is eleget szenvedtem ilyenek miatt. Azt szeretn�m, hogy senki se

nyugtalan�tson benneteket, mert nagy baj az, ha az embernek ezen az �ton nincs meg a lelki

nyugalma. El�g, ha az utas embernek azt mondj�k, hogy nem j� ir�nyban halad, hogy

elt�vesztette az utat: egyszerre kapkodni fog ide-oda s mialatt pr�b�lgatja ezt meg azt az utat,

hi�ba f�rad, elvesztegeti az idej�t �s k�s�n �r a c�lhoz.

Azt csak senki sem mondhatja rossznak, ha az ember, miel�tt a zsolozsm�z�shoz fogna,

vagy a r�zsaf�z�rt kezden� im�dkozni, elgondolja, hogy kihez fog besz�lni, kicsoda � maga

�s hogy mik�ppen kell Istennel szemben viselkedni? Pedig �n azt mondom, n�v�reim, hogy

ha valaki j�l megfontolja ezt a k�t pontot, miel�tt az ajakim�ba kezdene, akkor m�ris nagyon

j� elm�lked�st v�gzett.

Az csak vil�gos, hogy nem fogunk valamely fejedelemmel �pp oly fesztelen�l besz�lni,

mint egy magunkfajta szeg�ny emberrel, mondjuk valami napsz�mossal, akinek teljesen

mindegy, hogy mik�ppen fogalmazzuk meg a mondanival�nkat. Az, hogy ez a mi Kir�lyunk

annyira al�zatos �s olyan j�s�gos ir�nyunkban, csak nem lehet ok arra, hogy mi neveletlenek

legy�nk Vele szemben! Amilyen m�veletlen vagyok, am�gy sem tudok �hozz� igaz�n ill�

m�don besz�lni, de az�rt m�gis meghallgat engem; az � test�rei nem utas�tanak el �s sz�ne

el� bocs�tanak, mert ismerik kir�lyuknak �ldott j� term�szet�t �s j�l tudj�k, hogy kedvesebb

neki holmi m�veletlen, de al�zatos p�sztorfi�nak esetlen besz�de, mint ak�r a nagy

b�lcseknek tudom�nyos �rvel�se, amelyben hi�nyzik az al�zatoss�g. De ha m�r � olyan

kegyes �s megt�ri maga mellett az ilyen magamforma szem�lynek kellemetlen szag�t,

mutassuk ki ir�nta a h�l�nkat legal�bb azzal, hogy igyekezz�nk szem el�tt tartani az �

el�kel� volt�t �s m�lt�s�g�t! Az is igaz, hogy ezt azonnal �szre vessz�k, amint oda�r�nk a

k�zel�be. Ezekkel a nagyurakkal itt e f�ld�n �gy vagyunk, hogy ha egyszer megmondt�k, ki

volt az apja, mennyi az �vi j�vedelme �s mik a c�mei: azzal minden meg van mondva; mert

hiszen a vil�g nem az �rdemeket n�zi, -- m�g ha voln�nak is egy�bk�nt— hanem az ilyen

k�ls�s�geket.

� micsoda nyomor�s�g ez! �ldj�tok Istent, le�nyaim, hogy siker�lt elhagynotok ezt a

hitv�ny vil�got, amely nem azt tekinti, hogy micsoda valaki �nmag�ban, hanem azt, hogy

mennyi a birtoka �s h�ny jobb�gya van. Ha pedig elfogy a vagyona, azzal egy�tt fogy el az a

tisztelet, amellyel a vil�g ad�zott neki. H�t nem saj�ts�gos dolog ez? Igaz�n arra val�, hogy

nevessetek rajta, amikor egy�tt vagytok a k�z�s t�rsalg�s idej�n; mert val�ban mulats�gos

dolog, hogy mily vaks�gban t�ltik idej�ket a vil�gi emberek.

�, mennyei Uralkod�nk! Mily csod�latos a Te mindenhat�s�god �s v�gtelen a Te j�s�god.

Magad vagy a B�lcsess�g! Nincs kezdeted, sem v�ged! T�k�letess�geidnek nincsenek hat�rai;

v�gtelenek �s felfoghatatlanok! A csod�knak feneketlen �ce�nja vagy! Sz�ps�ged mag�ban

foglal minden sz�ps�get. Magad vagy az Er� �s a Hatalom! Uram seg�ts! -- kiben volna meg

az �sszes haland�k egyes�tett �kessz�l�sa, hogy fel tudja fogni (m�r amennyire idelent

felfoghatjuk, hiszen �sszes tud�sunk nemtud�s) �s k�pes legyen m�sokkal is meg�rtetni

egyet-m�st azon sz�mtalan dolog k�z�l, amelyeket meg kellene fontolnunk, hogy csak

valamennyire is meg�rts�k, ki ez a mi Urunk, ez a mi Kincs�nk! Igen, fontolj�tok meg

alaposan �s �rts�tek meg, hogy kivel akartok besz�lni, vagy hogy kivel besz�ltek. Ha ezer

�lt�nk volna, akkor sem tudn�nk eg�szen felfogni, hogy mik�ppen illik viselkedn�nk ezzel az

�rral szemben, akit�l az angyalok remegnek, akinek minden engedelmeskedik, aki

mindenhat�, s akin�l az akar�s egy�rtelm� a cselekv�ssel.

El�g okunk van arra, hogy gy�ny�rk�dj�nk a mi Jegyes�nk nagys�g�ban; hogy min�l

jobban meg�rts�k, kivel l�pt�nk h�zass�gra �s hogy milyen �letet kell �ln�nk. Mert—Uram

seg�ts! -- itt a f�ld�n, ha valaki meg akar h�zasodni, el�z�leg nagyon is j�l tudja, hogy ki a

j�vend�belije, mi az �ll�sa �s mennyi vagyona van: s �ppen mi nem t�r�dn�nk azzal, hogy ki

a mi Jegyes�nk, s nem igyekezn�nk ezt megtudni m�g a menyegz� el�tt, s miel�tt az �

h�z�ba k�lt�zn�nk? Ha a f�ldi jegyeseket �lland�an foglalkoztatja ez a gondolat, mi�rt ne

foglalkozn�nk vele mi is, �s mi�rt ne igyekezn�nk meg�rteni, hogy ki ez az Istenember? -- ki

az Atyja? -- micsoda orsz�g az, ahov� engem el akar vinni? -- micsoda az a kincs, amit nekem

�g�r? -- milyen a term�szete? -- mivel tudn�k a kedv�ben j�rni? -- mi okoz neki �r�met?

• miben kell megv�ltoznom, hogy az �n term�szetem megfeleljen az �v�nek? Mert hiszen

erre kell t�rekednie a n�nek, ha boldog akar lenni a h�zas�letben, -- mindenki ezt

tan�csolja neki—m�g akkor is, ha a f�rje sokkal alacsonyabb rang� volna mint � maga.

Veled pedig, �n Jegyesem, h�t csakugyan minden tekintetben kevesebbet akarnak t�r�dni,

mint az emberekkel?! S ha m�r �k �gy gondolkoznak—j�l van, az � dolguk—de akkor

hagyj�k meg Neked legal�bb jegyeseidet, akiknek Veled kell �lni�k. Az az egy igaz, hogy

j� �let�k van. Ha a jegyes annyira f�lt�keny, hogy nem sz�vesen engedi meg ar�j�nak a

m�sokkal val� �rintkez�st, akkor nem volna sz�p az ar�t�l, ha nem teljes�ten� jegyes�nek

ezt az �haj�t; ann�l ink�bb, mert a mi eset�nkben ez az �haj teljesen m�lt�nyos: hiszen

Jegyes�nkben megtal�lunk mindent, amit csak k�v�nhatunk.

Ez az elm�lked�s, le�nyaim. Nem m�s, mint ezeknek az igazs�goknak a meg�rt�se. Ha

ezen gondolatokkal foglalkozva ajakim�t akartok v�gezni, az ellen senkinek sem lehet

kifog�sa. Csak att�l az egyt�l �rizkedjetek, hogy az �ristennel val� besz�lget�s k�zben

sz�nd�kosan m�sra gondoljatok; mert aki �gy tesz, az igaz�n nem tudja, mi az elm�lked�s.

Rem�lem, hogy meg�rtett�tek, amit mondtam. Adja Isten, hogy mindezt gyakorlatban is meg

tudjuk val�s�tani. Amen.

 L�bjegyzet-------------------------------------------------------------

1 A k�vetkez� sorok eg�szen a bekezd�s v�g�ig, csak az Ascurial k�zirat�ban vannak meg.

Fuente nem k�zli �ket. A jelenet, amelyre a Szent c�loz, 1562-ben Luisa-de-la-Cerda

hercegn�n�l t�rt�nhetett, Toled�ban. A hercegn� elvesztette f�rj�t s Szent Ter�zi�t el�lj�r�i

elk�ld�tt�k hozz�, hogy vigasztalja meg. Att�l kezdve a legbens�bb bar�ts�g f�zte �ket

egym�shoz. Azt, hogy Szent Ter�zia nem szokta meg a f�rang�akkal val� �rintkez�st, cum

grano salis kell �rteni. Cerda hercegn�n k�v�l bizalmas bar�tai voltak Janka hercegn�, F�l�p

kir�ly n�v�re; don Teutonio Braganza, portug�l kir�lyi herceg, eborai �rsek;

Alba herceg �s neje �s sok m�s el�kel�s�g. II. F�l�p kir�lyt pedig � maga szokta—�s pedig

nem ok n�lk�l, -- bizalmas k�rben tr�f�san �gy nevezni: ,,mi amigo, el rey”—az �n bar�tom,

a kir�ly. Meg azut�n az � saj�t v�re is nagyon k�k volt, hiszen el�kel� lovagi csal�db�l

sz�rmazott.

2 B�rmily szokatlan legyen is magyar f�lnek ez a megsz�l�t�s, nem tartjuk indokoltnak

v�ltoztatni rajta, mert a szentanya: a ,,kir�lyok kir�lya” fogalmat akarja vele kifejezni.

3 A szentmise Credo-j�ban: cujus regni non erit finis.