2. J�zus, Simon P�ter �s a tan�tv�ny, akit J�zus szeretett (21, 15-23)

A. A 15-17. versek ford�t�s�ban a magyar olvas� sz�m�ra �rz�keltetni akar�tuk: a szerz� k�l�nf�le szavakat v�lasztott arra, hogy h�romszor ugyanazt a val�s�got fejezze ki. Egyes k�ziratok m�sol�i megpr�b�lt�k elt�ntetni ezeket a k�l�nbs�geket. Az evang�lista megtehette volna, hogy a "szeretni", a "legeltetni" ig�k �s a ny�j legeltetend� �llatainak jel�l�s�re mindh�rom eset�ben ugyanazokat a kifejez�seket alkalmazza. A szavak haszn�lat�nak ilyesfajta v�ltozatoss�ga csak olyan g�r�g sz�vegben lehets�ges, amely stilisztikai �s esz�t�tikai szempontb�l ig�nyes. Az �rtelmez�k m�r az aty�k kora �ta pr�b�ltak a kifejez�sek - f�leg a "szeretni" �s a "kedvelni" (agapan - philein) ig�k - k�z�tt tartalmi k�l�nbs�geket keresni, de nem jutottak elfogadhat� eredm�nyre. [152]

Sz�vegkritikai szempontb�l a 22. �s a 23. versben a Vulgata olvasata tartha�tatlan: "Sic eum volo manere" ("azt akarom, hogy �gy maradjon"). �m az a hat�st�rt�net, amelyet e vers �gostoni �rtelmez�se ind�tott el, az eg�sz k�z�p�kort befoly�solta. Az egyh�zatya k�t k�l�nb�z� �let�t el�revet�t�s�t l�tja e szavakban: "Perfecta me sequatur actio ... inchoata vero contemplatio maneat donec venio." [153]

Filol�giai szempontb�l a "mit (tartozik ez) r�d?" ford�t�s kiseg�t� megold�s. A h�rom sz� (ti prosz sze) kapcsolata kifog�stalan g�r�g kifejez�s. A n�metben (�s a magyarban) azonban ezt neh�z pontosan visszaadni (az angolban: what to you?).

A h�romszor elhangz� "J�nos Simonja" (Szim�n I�annou) megsz�l�t�s bizto�san nem azonos a Mt 16,17-ben �ll� Szim�n Bari�na kifejez�ssel, amelyet �gy kell ford�tani: Simon, J�n�s fia. M�r M.-J. Lagrange is m�rlegelte, hogy vajon a Jn 21-ben nem tal�lhatjuk-e meg a J�n�s s�mita n�v kev�sb� haszn�latos �t�r�s�t. El kellett azonban ismernie, hogy a I�annou �ltal�ban a s�mita J�nos n�v �t�r�sa �s nem a J�n�s�. [154] Minthogy Simon m�r a Jord�nn�l (1,42) is hangs��lyozottan a "J�nos fia" n�ven szerepel, lehetetlen, hogy a kieg�sz�t� fejezet �r�sakor �sszecser�lt�k valakivel. Mi �gy l�tjuk, az evang�lista e megne�vez�ssel arra akar utalni, hogy Simon (is!) lelki rokons�gban �ll Keresztel� J�nossal. Ha felt�telez�s�nk helyes, Simon meglep� megnevez�s�ben az a gon�dolat fejez�dik ki, hogy "a m�sik tan�tv�ny" �s Simon k�z�s szellemi atyja Ke�resztel� J�nos (v�. 1,35-42).

B. �gy v�lj�k, a perikop�val kapcsolatban k�t fontos �szrev�telt minden�k�ppen k�zz� kell tenn�nk: 1. A 18. verst�l kezd�d� r�szben P�ter hal�l�nak k�rvonalaz�sa nagyon hom�lyos, pedig az apostol az evang�lium keletkez�sekor m�r mintegy h�rom �vtizede halott volt. Az evang�lista k�nnyen megtehette volna, hogy P�ter kereszten elszenvedett v�rtan�s�ga ut�n vil�gosabban �r er�r�l a t�m�r�l. �m a rendelkez�s�re �ll� �sibb hagyom�nyt semmik�ppen sem akarta megv�ltoztatni. - 2. A 22. verst�l kezd�d� r�szben �ll� j�zusi kijelent�s olyannyira nem vil�gos, hogy hamis �rtelmez�sekre adott alapot. A szerz� is�m�t megtehette volna, hogy J�zus szavait egy�rtelm� kijelent�ss� form�lja, f�ggetlen�l att�l, hogy a tan�tv�ny �letben van-e m�g, vagy m�r meghalt. An�nak oka, hogy ezt nem tette meg, feltehet�en csak ez lehet: a trad�ci�b�l sz�r�maz� kijelent�st itt is �rinthetetlen, �si adatnak tekintette. [155]

A m�sik tan�tv�ny k�ts�gtelen�l magas kort �rt meg. �letben van m�g, vagy nemr�giben halt meg? Mindk�t v�lem�nynek sz�p sz�mmal vannak k�pvisel�i. - Az ink�bb negat�v jelleg� v�lasz �gy hangzik: A m�sik tan�tv�ny r�vid id�vel kor�bban meghalt. K�rnyezete �gy v�lekedik: �gy gondoltuk, hogy a par�zi�ig �letben fog maradni, de nyilv�nval�an f�lre�rtett�k az �r szav�t. - A pozit��vabb v�lasz abb�l a feltev�sb�l indul ki, hogy a r�szletben t�bbr�l van sz�, mint egy �ll�t�lagos t�ved�s helyreigaz�t�s�r�l. Az eg�sz 21. fejezet az egyh�z vezet�s�r�l sz�l. A 15-17. vers szerint P�ter kapja meg a p�sztori megb�zat�st, aki azonban m�r r�gen nincs az �l�k sor�ban. A 95 k�r�li �vekben m�r P�ter (harmadik?) ut�da, Kelemen t�lti be az � p�sztori tiszts�g�t. Kelemen egy lev�l �tj�n "beleavatkozik" a Korintusban �l� p�li k�z�ss�g �gyeibe. Nem k�zen�fekv�-e a feltev�s, hogy a leg�regebb apostolt k�r�lvev� efezusi gy�lekezet tagjai �gy v�lik: ennek a legid�sebb, m�g egyetlen �letben l�v� apostolnak a joga, hogy d�nt�b�r� legyen az egyetemes egyh�zban? Ann�l is ink�bb, mert neki sz�lt az a j�vend�l�s is, hogy a par�zi�ig "marad". A pozit�v v�lasz k�pvi�sel�i szerint a szerz� ezzel a v�leked�ssel szemben �llap�tja meg, hogy az �r so�sem j�vend�lt ilyesmit, vagyis ez a legid�sebb is meg fog halni. Ily m�don nincs okunk k�ts�gbe vonni azt, hogy az egyetemes egyh�zra kiterjed� p�sztori feladat P�ter ut�dain�l keresend�, akik a r�mai p�sp�ki sz�kben k�vetik �t.

C. A 15-17. versekben J�zus h�romszor teszi fel k�rd�s�t, �s P�ter h�rom�szor bizonygatja az �rnak az ir�nta val� szeretet�t. A szent�r�s-magyar�z�k gyakran be�rik azzal, hogy a h�romszoros tagad�sra utalnak, amely�rt P�ter most engesztel. K�ts�gtelen, hogy a perikopa bizonyos �rtelemben eml�keztet a 13,38 �s a 18,17-27 verseire. �m ami akkoriban t�rt�nt, puszt�n a szem�lyes szf�r�ban j�tsz�dott le. Most ellenben az egyh�zon bel�li, r�ad�sul az eg�sz egyh�zat �rint� probl�m�r�l van sz�. A szeretetre vonatkoz� h�rom k�rd�st �ppens�ggel magyar�zhatjuk a h�romszoros tagad�sb�l kiindulva is. K�rd�s azonban: az �r mi�rt nem akkor b�zza meg P�tert Isten ny�j�nak legeltet�s�vel, amikor az apostol m�r harmadszor is bizonys�got tett szeretet�r�l? Mi�rt rendeli m�r akkor erre a feladatra, amikor el�sz�r kimondja: "Igen, Uram, te tudod, hogy kedvellek"? Manaps�g a k�l�nb�z� ir�nyzatokhoz tartoz� protes�t�ns (Harnack, W. Bauer, Loisy, Cullmann stb.) �s katolikus (Brown, Schnackenburg) szent�r�s-magyar�z�k is egyet�rtenek abban, hogy ez a h�r�mass�got tartalmaz� formula nem csup�n valamif�le rehabilit�l�sra, hanem olyan hatalommal val� felruh�z�sra utal, amely tekint�lyen alapul. Az �kori keleti vil�gban is �ppen a jogi formul�kat fogalmazt�k meg h�romszor tan�k jelenl�t�ben (v�. Ter 23,3-18: a makpelai barlang elnyer�se). P�ter teh�t hiva�talos megb�zat�st kap arra, hogy Krisztus eg�sz ny�j�nak p�sztora legyen.

A negyedik evang�liumban a szeretett tan�tv�ny m�r t�bbsz�r is olyasvala�kik�nt szerepelt, aki egyenrang� P�terrel, r�ad�sul lelki t�ren m�g f�l�be is kerekedik. Az olvas�nak �gy az a benyom�sa t�madhatott, hogy P�ter legfel�jebb hivatala alapj�n �ll a t�bbi apostol felett. A 15. vers f�ny�ben azonban ez a v�lem�ny t�vesnek bizonyul. A viszony�t�sra utal� "jobban ... ezekn�l" kife�jez�s az olvas� �rt�s�re adja: P�ter h�sv�t �ta a Krisztus ir�nti szeretete alapj�n is a legk�zelebb �ll az �rhoz. Buk�sa �ltal az apostol szeretet�ben feln�tt Is�tenhez. � volt az els� �s bizony�ra nem az utols� azok k�z�tt, akiket Isten ilyen m�don vonzott k�zelebb mag�hoz.

Mik�nt a j� p�sztorr�l sz�l� fejezetben (10,11-t�l), a ny�jr�l val� gondosko�d�s szavait ebben a perikop�ban is az �let kock�ztat�s�ra utal� kijelent�s k��veti (18. verst�l). A kezek kiny�jt�s�ban �s egy idegen akarat elszenved�s�ben �ll teh�t Krisztus k�vet�se. Utaltunk r�, hogy az evang�list�k k�z�l egyed�l J�nos jegyzi meg J�zus elfog�s�val kapcsolatban: "�s megk�t�zt�k" (18,12; v�. 18,24). Kicsoda azonban az a "m�s", aki majd P�tert fel�vezi, hogy r�k�nysze�r�tse saj�t akarat�t? J�zus az Atya akarat�nak engedelmeskedett, amikor en�gedte, hogy megk�t�zz�k. P�ternek �ppen �gy kell majd id�s kor�ban megta�nulnia az Atya akarat�nak elfogad�s�t m�g olyankor is, amikor ez az akarat olyan s�lyos terhet helyez a v�ll�ra, mint amilyet J�zus�ra a Getszem�ni-kert�ben.

Mit jelent az, hogy "kiny�jtod a kezed"? Ez a j�vend�l�s (18. v.) nem t�l�zottan vil�gos. Azt azonban tudjuk, hogy akit keresztre akartak fesz�teni, an�nak az ostoroz�s ut�n a nyak�ba helyezt�k a patibulumot, vagyis a voltak�p�peni "kereszt" har�ntgerend�j�t. Kit�rt karjait m�r a veszt�helyre vezet� �t megkezd�se el�tt odak�t�zt�k vagy esetleg oda is szegezt�k e gerend�hoz.

P�ter majd "megdics��ti" Istent. Az�ltal egyes�l Krisztussal, hogy vele egy�tt �s hozz� hasonl�an "dics��ti meg Istent", mik�zben "jelent�ss�" v�lik [156] a vil�g sz�m�ra, mert "fontosnak" tartja az Atya akarat�t. P�ter szeretete a v�rtan�s�gban v�lik hasonl�v� Ur�nak szeretet�hez. E tekintetben is k�l�nle�ges m�don k�t�dik az �rhoz. A h�rom tan�tv�ny - P�ter, Jakab �s J�nos - k��z�l, akiket J�zus kiv�laszt, hogy Jairus h�z�ban, a T�bor-hegyen �s a Getszem�ni-kertben mellette legyenek, a hagyom�ny egyed�l J�nosr�l nem tudja bizonyosan, hogy v�rtan�hal�lt szenvedett-e. [157]

D. Pillantsunk bele ennek a P�ternek egyik �r�s�ba, aki intenz�ven j�rta J�zus iskol�j�t, �s szemmel l�that�an egyre jobban meg�rtette �t. [158] "P�sztorleve-l�ben" �gy buzd�t: "Krisztus is szenvedett �rtetek, �s p�ld�t hagyott r�tok, hogy az � nyomdokait k�vess�tek" (1 P�t 2,21). A lev�lb�l l�tszik, hogy gondja van Isten ny�j�ra is: "A k�z�ttetek lev� presbitereket teh�t k�rem �n, a presbiter�t�rs �s Krisztus szenved�s�nek tan�ja, valamint egyszer majd nyilv�nval�v� v�l� dics�s�g�nek is r�szese: legeltess�tek az Isten k�z�ttetek lev� ny�j�t! Ne k�nyszer�s�gb�l, hanem �nk�nt, Isten sz�nd�ka szerint; �s ne piszkos haszon�les�sb�l, hanem k�szs�gesen; ne is �gy, mint akik uralkodnak a v�lasztotta�kon, hanem mint akik p�ldak�pei a ny�jnak! �s amikor megjelenik a f�p�sztor, elnyeritek a dics�s�g amarant-koszor�j�t" (1 P�t 5,1-4). [159]